Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

Ha a szintviszonyokat vizsgáljuk, a három kutatóárokban találtak alapján a következőket állapíthatjuk meg : a kapualjat a középkor folyamán kétszer kövezték. A mélyebben fekvő kőpadló egyidős az ülőfülkével, illetve az íves ajtónyílással, ez a kövezés az udvar felé lejt. E felett helyezkedik el a macskafejes kövezés, amely nagyjából egyidejűnek mondható az egyenes záradékú ajtóval. A kapualj déli falának egyetlen jelentős középkori részlete a fal keleti szakaszán az újabb kődonga hevederével félig elfalazott gótikus ablak (73. kép). Ettől nyugatra a fal újkori, több elfalazott barokk és újabb nyílással, középkori fal csak jelentéktelen foltokban mutatkozik. A kapualj mennyezete ma három hevederrel osztott kődonga. A szomszédos kapualjjal egykorú, feltehetőleg XVII. századi. A kapualj valószínűleg eredeti formájában is boltozott volt, de jóval magasabb a mainál. Egy helyütt elvéstük a kődongát, mögötte a középkori falsík függőlegesen fut. Ugyanez a helyzet az ülőfülke felett is. A kapu felőli heveder vizsgálatánál kitűnt, hogy az több rétegű, vagyis az eredeti hevederre illesztették a jelenlegi boltozat hevederének köveit. Ez a mélyebben fekvő heveder tűnik eredetinek, mert ez nem vágja el a középkori részleteket, mint a mai (gondolunk itt az északi fal ülőfülkójére és a déli falon a mai hevederrel elfala' zott gótikus ablakra). Az eddig elmondottak alapján az Űri utca 48—50. sz. házak építéstörténetóre vonatkozólag a következőket állapíthatjuk meg : a 48. sz. házat (Haüy 1687. évi térképén 44. sz.) a XIV. század első felében építették. Terjedelme ekkor jóval kisebb volt a mainál. Kapualjának nyugati fele és mai udvari szárnya feltehetőleg a XVI. században épült. A XVIII. században barokk stílusban átépítették. Ekkor épült díszes kapuja szükségtelenné tette a korábbi, Buda polgári építészetében szokatlan kettős kaput. A kapualj mindkét falát díszes, lóhereíves záródású ülőfülkesor díszítette. Eredetileg minden valószínűség szerint sík mennyezetű volt, a XVI. század folyamán átboltozták, majd a XVII. században készíthették ma látható kődongáját. A kapualj nyugati fele egy ideig valószínűleg árkádos volt. Az Úri utca 50. sz. épület (Haüy térképén 43. sz.) ugyancsak a XIV. században, vagy a XV. század elején épülhetett. Kapualja jóval kisebb és szerényebb kialakítású az előzőnél. A középkor folyamán kétszer kövezték. Eredeti kiterjedésében nem nyúlhatott tovább a szomszédos háznál. Kapualjának meghosszabbítása és udvari szárnyainak felépítése nagyjából egyidőben történhetett a szomszédos, hasonló jellegű építkezéssel, feltehetőleg a XVI. században. A kapualj ma látható dongaboltozata nem egyidőben épült a kapualjjal, hevedere felett az eredeti, magasabb boltozat hevederének kövei látszanak. A két ház határát csak alapos utcai és udvari, a homlokzatokon folytatandó kutatás döntheti el. A magunk részéről azt tartjuk valószínűnek, hogy a 48. sz. ház nagyobb kiterjedésű volt, az 50. sz. ház csak kapualjból és a tőle északra fekvő traktusból állhatott. így valószínűnek tartjuk azt is, hogy az 50. sz.ház kapualjának déli falán a hevederrel elfalazott gótikus ablak a 48. sz. házhoz tartozott annál is inkább, mert ez az épület — felépítés tekintetében — néhány 363 73. kép. Úri utca 50. sz. A kapualj déli falán a boltozati hevederrel elfalazott gótikus ablak