Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

mutat, hogy az eredeti, ülőfülkés fal teljesen elpusztult (esetleg már &• középkorban) és ez az oka annak, hogy a felmenő falban sehol sem találtuk az ülőfülkék hátsó falsíkját. Az ülőfülkesort megnyugtató módon sikerült rekonstruálnunk az in situ lábazat, a vakolatlenyomatok és a másodlagosan felhasznált kövek segítségével (66. kép). A kapualj keleti felét ma kődonga fedi, de könnyűszerrel megállapítható, hogy ez a boltozat nem eredeti. 1. Faragásmódja a XVII. századra utal. 2. A boltvállnem fekszik a déli falon, hanem lelóg róla. 3. A feltárt ülőfülkéket elzáró fal tartotta az északi oldal bolt vállát ós a 68. kép. Űri utca 48. sz. A feltárt ülőfülkesor fal elbontása során kitűnt, hogy az eredeti kvá- ülőpadjának részlete fülkeosztó lenyomatával deres falsík és a jelenlegi bolt váll között jelentős hézag tátong. 4. A kődonga egy síkban, sőt mélyebben fekszik, mint a heveder. 5. Az utcai homlokzaton, a mai kapu két oldalán, a kapuoromzat magasságában, a középkori kapumaradványok felett két kisméretű, kőkeretes középkori világítóablak maradványa látható. Mivel ezek éppen a kapualj szokatlan magassága miatt nem képzelhetők el mint emeleti nyílások, csak arra gondolhatunk, hogy a kapualj világítására szolgáltak. Ezeket az ablakokat a jelenlegi boltozat takarja. Ennek alapján bizonyosra vehető, hogy a kapualj eredetileg jóval magasabb volt. Bizonyíték erre az északi fal keleti hevederpillére mellett folytatott kutatás is. Itt a dongakőből 30—40 cm hosszú csíkot elvéstünk, az elvésett kő mögött az eredeti falsík töretlen vonalban fut felfelé (71. kép). Nemcsak az tételezhető fel, hogy a kapualj eredetileg magasabb volt a mainál, hanem több jel mutat arra is, hogy sík mennyezet fedte. Ugyanis, ha boltozott formában rekonstruálnánk oly módon, hogy figyelembe vennénk az elvésett dongakő mögött felfelé futó fal magasságát, valamint az említett két homlokzati világító ablakot, abban az esetben olyan lehetetlenül magas kapualjat nyernénk, amely jelentősen felnyúlna az emeleti szint fölé. Sík mennyezet mellett szól a déli fal nyugati hevedere mögött felfelé futó kvádersarok magassága is. Ez egyben komoly cáfolat a hevederek eredetisége ellen. Ugyanis, míg a kibontott kvádersarok a pillér szerves folytatása, a hevederív kapcsolata a pillérrel másodlagos (72. kép). Ennek nyomán a kapualj mennyezetével kapcsolatban három építési periódusról beszélhetünk : 1. Eredeti, sík mennyezet, XIV. század. 2. A XVI. századra tehető, amikor a kapualjat megtoldották az udvar felé ós az egészet átboltozták, e korszak maradványa lenne a két hevederív, amelyet az eredeti pillérekre illesztettek, és ezzel egyben alacsonyabbá tették a kapualj mennye69. kép. Úri utca 48. sz. A feltárt ülőfülkesor ülőpadjának részlete az ülőfülkesor keleti végződése lábazatának lenyomatával 70. kép. Tjri utca 48. sz. A kapualj északi falában feltárt ülőfülkesor nyugati végének in situ lábazata az ülőpad részletével 361