Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

féle) térkép már jelzi a kiépített Nőegylet utcai szárnyat. Kapualjában 1877-ben Arányi feljegyzései szerint csak két ülőfülke volt kint, ő említi a kapualj többi középkori részletét is („a 14 és egy heveder után ismét 12 lépésnyi boltozatnak külső fele gót stílű bordákkal bír, melyekhez hasonlóak Budavárában nem léteznek. Jobbra-balra egy velencei s ekként némileg mór szabású igen terjedelmes fülke. Az udvar felé a kapualj félkörösre lefézelt"). Belsejében 1890-ben, 1925-ben és 1933-ban újabb kisebb-nagyobb arányú átalakításokat végeztek. Ezek során a kapualj északi oldalán levő barokk lépcsőt elbontották és a szemben levő oldalon építettek újat helyette, előkerült a déli oldal második ülőfülkéje. A középkori részleteket részben kijavították, átfaragták és módosították, meglevő ajtókat és ablakokat elfalaztak stb. Az építkezések közötti átmenetet a Budapesti Állami FelsŐ-Építőipariskola 1915. évi felmérési rajzai s a Fővárosi Tanács Tervtárának alaprajzai mutatják. 1944—45-ben a háború folyamán udvari szárnya részben elpusztult, így ezt 1952-ben le is bontották, az utcai szárny több sérülést kapott, a kapualj boltozatának udvarfelőli része beszakadt. Belsejét részletekben helyreállították. A kutatások megkezdése idején már előkerült az Úri utcai homlokzaton látható s a középkori telekhatárt jelző sarokarmírozás, valamint az újkori kapukeret mellett a gótikus keret maradványai. A homlokzatkutatások célja részben a középkori ablakok megkeresése volt, részben pedig a homlokzat déli harmadában levő sarokarmírozás további részleteinek kibontása, mivel az eddig előkerült sarokkövek — eddig még érthetetlen módon — a mai falsíktól eltérnek. Problematikus volt továbbá a déli, keskenyebb középkori ház bejáratának kérdése, mivel az eddig lehullott vakolat alatt ajtó nyomai nem mutatkoztak. Az Úri utcai homlokzattal kapcsolatos utolsó kérdés az volt, hogy mi az oka a homlokzatvonal törésének a déli kapufélfa vonalában, tehát az északi, XV. századi épület homlokzatán belül. A felmerült problémákra a kutatások folyamán a következő feleleteket nyertük : Középkori ablak a homlokzatokon nem került elő. A barokk ablakok a klasszicista ablakoknál eredetileg kisebbek voltak, ezt tanúsítják a kőkeretek függőleges oldalán levő, két-két téglából álló pótlások, amelyekkel a nyílásokat hosszirányban megnövelték (55. kép). A Nőegylet utcai homlokzat ablakai nem egyforma nagyságúak, itt is látszanak utólagos átépítésnyomok az egyes kereteknél. A vakolat leverése után a kaputól északra eső két földszinti ablak között, azok szemöldökeinek vonalában kis, kőkeretes,négyszögletes nyílás került elő, téglával elfalazva. A befalazás külső tóglasorát elbontva megtaláltuk a kerethez tartozó eredeti bújtatott vasrácsot is. Az ablakkeret fölött keskeny, középkori téglákból rakott teherelhárító ív bontakozott ki, a kőkeret ennek ellenére azonban feltehetően törökkori eredetű. Erre vall a sima, minden prof ilozás nélküli keretmegoldás mellett az is, hogy az ablakkeret nem épült bele az eredeti falmagba, mellette téglapótlásoklátszanak. A keretmegoldás a Várban talált egyéb törökkorinyílásokóval rokon. A további kutatások folyamán az épület földszint] ét az emelettől elválasztó párkányt átvágva a kis ablak szólességében az ablakkeret felé mélyülő tégla rézsű mutatkozott, ami azt a feltételezést teszi 56. kép. Űri utca 40. sz. Középkori bevilágító ablak az Űri utcai homlokzat északi felén 350