Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

A kutatás eredményeit számbavéve megállapíthattuk, hogy a barokk ház középkori alapokra épült. Pincéi későbbi javításoktól, újraboltozásoktól eltekintve középkoriak. A mai udvari szárny északi végében 14 m hosszú emeletes középkori ház állott, a ház északkeleti végében kétemeletes torony. A középkor folyamán két építési periódusról beszélhetünk. Ez a legvilágosabban az udvar délkeleti szárnyában, a barokk donga alatt folytatott kutatások nyomán tűnt ki. Az udvart a középkor folyamán kétszer kövezték. A középkori kövezett szintek feltárása során előkerült számottevő égési maradványok — amelyekkel nagyjából azonos mélységben minden kutatóárokban találkoztunk — alapján feltehető, hogy a középkori lakóház leégett. A középkori ház építésének korát ma még nem tudjuk pontosan meghatározni, de több adat segíti az építés, illetve pusztulás korának megközelítését : 52. kép. Úri utca 37. sz. Az udvar északi szárnyán feltárt emeletes középkori ház nyugati sarokarmírozása 1. A középkori nívók feletti betöltési anyagból két darab XVI. századi pénz származik (mai szinttől 58—75 cm). 2a. A nyugati sarokarmírozás mellett feltárt középkori szint egy részét másodlagosan felhasznált középkori párkánykő alkotta (XIII. század vége, XIV. század eleje). 2b. Közvetlenül a középkori udvarszint alól, tehát a fal alapozási rétegéből a XIII. század végére, XIV. század elejére utaló festett kerámia került elő. Utóbbiak nyomán feltehetjük, hogy a ház a XIV. században épült, az előbbi pedig azt valószínűsíti, hogy a XVI. század már a ház pusztulásának kora. Az általunk eddig ismert egyetlen e házra, illetve toronyra vonatkoztatható adatot Pataki Vidor közli A budai vár középkori helyrajza c. tanulmányában. (Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 294. old., 80/2 jegyzet. 1497. szept. 14.) Buda v. h. e. Kunitzfelder Miklós alias Farkas 347