Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

40. kép. Űri utca 34. sz. Mérműves ülőfulke bél- 41. kép. Úri utca 34. sz. Mérműves ülőfülke letkövének sarokátmenete a kapualj déli oldalán profilja és lábazata mányozása által meghatározott helyen a mai szintig ért a természetes szikla és az eredeti falak elpusztultak. További bizonyítékok : az ablakok és a kapu tengelyeinek eltolódása D-i irányban. A kapu sincs önmagában a mai homlokzat főtengelyében. Ezt a helyzetet csak akkor tudta elfoglalni, amikor egy vak gyalogkapuval toldották meg a második világháború előtti átalakítások alkalmával. A homlokzat földszinti részén régi bolthelyiségek téglából kirakott félköríves nyílásait találtuk meg. Később, a ház újjáépítése alkalmával előkerült az egyik nyíláshoz tartozó kávakő egy darabja is, eredeti helyén. Ezek a nyílások is folytatódnak a 32. sz. ház megmaradt falcsonkján, azonos ritmusban, bizonyítékaképpen annak, hogy ezek a félkörös nyílások még abban az időben keletkeztek, amikor a telekviszonyok mások voltak, tehát a korábbi, Haüy-féle 1687. évi térképünk előtt. Hasonló félköríves nyílásokat számtalan helyen találunk még a Vár területén. Pl. : Dísz tér 11, Űri utca 18, Szentháromság utca 7. stb. A ház kapualjában is több új, középkori építészeti részletet találtunk. A kapualj két oldalán már eddig ismert félköríves ülőfülkók több, eddig ismeretlen szakasza került elő. Az É-i oldalon egy félköríves, a D-i oldalon pedig egy szegmentíves ajtót tártunk fel. Mindkettőnek megtaláltuk a küszöbkövót. A kapualj udvar felé eső szakaszában az É-i oldalon két mérműves ülőfülke mellett előkerült a harmadik indítása. Ezzel szemben a D-i oldalon megtaláltuk az ezeknek megfelelő mérműves fülkék töredékeit. A töredékek közül legértékesebb a lábazat, amelynek eredeti formája eddig ismeretlen volt. Az 1959-es helyreállítás közben a csúcsíves ülöfülkék újkori választótagja mögött eredeti konzolok kerültek elő, ezek két-két fülkét kötnek össze. A középkori kapualj a mainál rövidebb volt. Az egyik újkori átalakításból származó toldás összekötötte az épület utcai szárnyát az udvari épülettel, amely a középkorban különálló volt. Kváderes sarokarmírozását a kutatás felszínre hozta. Az épület középkori maradványain erős égési nyomok láthatók. A helyreállítás alkalmával a régi kapukeret helyének elfalazásából török turbános sírkő került elő jó állapotban. ^ Ovürkv Katalin 22 Gerevich : Budapest régiségei 337