Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

35. kép. Űri utca 19. sz. Az udvar nyugati homlokzati falán feltárt kapuív, mellette barokk árkádnyílás maradványa Az átboltozás előtti korszak maradványa a feltárt rácsos ablak, amelynek funkciója az átboltozással megszűnt. Ugyanez vonatkozik a sikátor feletti lakás déli falán bemutatott gótikus ablakra, amely a szomszédos ház (ma Űri utca 17. sz.) átboltozást megelőző maradványa. A sikátor átboltozása utáni korszak nyílásairól annál kevesebbet tudunk. Egy, a Dísz tér felé tekintő ablakról Arányi tudósít : „Ezen ház hajdan a Pilisi megyeház. 1860-ban öregebb b. Eötvös Ignácznak (a b. Minister br. Eötvös József nagyatyjának) háza mellett egy faragott kőből készült dongaboltozat létezik, mely fölött két szoba nyugszik, egy nyugotra (az uri utcába) a másik keletre (a dísztérre) tekint, az utolsón egy háromosztatú ablakot, mely a prágai óvárpalotán, Kolozsvárott Zápolya Jánosnak házán, és Medgyesen egy palota szerű épületen látszik s a XV. század végéből vagy a XVI. század elejéből származik, hogy hajdan kőducokkal birt, azt a gyakorlott szem könnyen kiveszi." A Balta köz középkori téglaboltozatát a török korban kődongával javították ki és toldották meg a Tárnok utca felé. Az udvar nyugati homlokzati fala előtt feltárt falrészlet ajtó- és fapadló-maradványával egy korábbi középkori építkezés emléke. Lócsy Erzsébet ŰRI UTCA 20. SZ. Az 1687-ből származó Haüy-féle térképen erre a területre két telket találunk bejelölve (26—27. sz.). 1696-ban a Zaiger über die Vöstung ugyanitt 24-es számmal csak egy telket tüntet fel. Kutatásunk elsősorban azt akarta tisztázni, hogy a telek megnagyobbodásával az újkori homlokzat kialakításánál két kisebb középkori házat vontak-e össze. Az utcai homlokzaton 10—15 cm vastag vakolatróteg eltávolítása után megkaptuk a középkori falat. A fal többszöri átjavítás nyomait viseli. Falelválást azonban a 18,33 m hosszú homlokzaton nem tapasztaltunk, ami az 1687. évi térkép telekosztását igazolja. A középkori épületnek a 18. sz. ház felé eső határán kváderes sarokarmírozás volt. Az átkutatott homlokzaton egyéb középkori részletet nem találtunk. Több, az Űri utca 18. sz. házra vonatkoztatható oklevélben találjuk megnevezve épületünk középkori tulajdonosainak vagy bérlőinek Vievót. így 1415-ben Miklós pénzváltó szerepet mint a 18. számmal határos egyik épület gazdája. Konrád Melmeister jogász, 36. kép. Űri utca 19. sz. Az udvar nyugati homlokzati fala előtt feltárt korábbi középkori épület maradványa (Horler F. felmérése) 333