Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

Az udvar déli traktusán a kapualj nyugati zárófalánál eltávolítottuk a vakolatot. A kapualj nyugati zárófalához épített K—Ny irányú fal északi külső síkján középkori nyíláskeret, valószínűleg ajtó rézsűs szemöldökköve került elő. A K—Ny irányú fal töretlen vonalban folytatódik a pincelejáró felett is. Ehhez építették azt az E—D irányú falat (az udvar nyugati homlokzati fala), amelyben íves áthidalás alatt a földszinti Ukás bejárata helyezkedik el. Ez a fal alkotta o,z első középkori építkezés után az udvar nyugati falát. Későbbi, de ugyancsak középkori építkezés eredménye az udvar mai nyugati homlokzati fala, amelynek sok, értékes középkori részletét tártuk fel. A ma látható fal kváderes sarokképzéssel épült a korábbi falsík elé, valószínűleg eredetileg is íves megoldással., erre mutat a barokk pinceajtó felett kibontott két töredékes középkori kő (10. kép). A rézsűs kvádersarok ma már csupán töredékeiben látható, de feltehető, hogy a barokk tóglajavítás az eredeti állapotot követte. Emellett szól az is, hogy felette az emeleten azonos kőanyagból készült nagyméretű ív részletét tártuk fel és az itt ugyancsak lesarkított kősor éle megegyezik a földszinti téglajavítás élével. A földszinten, a sarok mellett kettős középkori konzol csonkjára bukkantunk, ugyanezt megtaláltuk a barokk kőkeretes ablak túlsó oldalán is, az ereszcsatorna mellett (12. kép). Valószínű, hogy a feltárt két konzol között volt még egy, a mai ablak helyén. Az északi konzolcsonk alatt a kapualjban elhelyezett ajtóhoz hasonló konzolos, gótikus ajtó töredékes jobboldali keretköve és szemöldökkövének maradványa került elő (8. kép). Küszöbköve közvetlenül a mai szint alatt helyezkedik el. Ezzel kapcsolatban két feltevés lehetséges : vagy nem sokkal a mai szint alatt húzódott a középkori nívó, vagy mélyebben fekvő szintről lépcsők vezettek az ajtó küszöbéhez. Azért kell feltevésekre szorítkoznunk, mert szintet nem találhattunk az erősen bolygatott betöltés miatt. A küszöbkő vastagsága 20 cm, alatta 80 cm mélységig alapfal, majd az alapozásként felhasznált szikla. Az ettől északra nyitott kutatóárokban megtaláltuk a középkori alapfal síkjától 70 cm-re beljebb elhelyezett középkori pincelejáró íves, élsarkított keretkövének részletét. A feltárt alapfal és a pincelejáró falsíkja közötti differencia magyarázata az, hogy a pincelejáró az első középkori építkezés alkalmával készült, ezért az eredeti falsíkba vágták, de a ház átépítése után is használták. Ezért ugrik vissza a másodlagos homlokzati fal síkja a mögötte fekvő falhoz, illetve az ebbe vágott ajtóhoz. A fal északi felén a vakolat alól öt tagból álló kvádersarok került elő. A szint feletti négy élsarkított, a legfelső visszatér a kő eredeti síkjához. Közvetlenül a mai szint alatt még egy élsarkított követ találtunk, alatta a kvádersarok lábazata, amely a legfelső kőhöz hasonlóan visszafaragott a kő eredeti síkjához. Ez alatt sima kváder, ennek alján képzelhető el a középkori szint, mert alatta a fal már szabálytalan kövekből rendszertelenül rakott. A kutatóárok déli végében az alsó kvádertől 75—80 cm-re a fal középkori téglákból készült sarokkikópzést mutat és visszaugrik az eredeti falsíkhoz, ahol előkerült az említett pinceajtó jobboldali keretkövének ívrészlete (11. kép). A feltárt kváderes sarok az emeleten is folytatódik. Ott az erősen javított középkori falban puha, sárga homokkőből faragott, ma már töredezett kvádereket tártunk fel. Bár a kövek sok csorbulást szenvedtek, világosan kivehető, hogy külső síkjuk összevág a földszinti kvádersarok felső kövének szélével. Ennek alapján feltételezhető, hogy sarokarmírozás — a feltárt középkori ház északi lezárása (7. kép). Az emeleten eddig ismeretlen barokk részletek is napvilágra kerültek. Két ablak kőkerete és egy ajtó. Az ablakkereteket később erősen visszafaragták a falsíkhoz, de így is megállapítható, hogy cseppes, füles keretek. Maradványaik alapján könnyűszerrel rekonstruálhatók a Dísz tér 16. sz. házon látható volutás záróköves formában. Az előkerült, ugyancsak visszafaragott könyöklők profilja is egyezik az említett analógiával. Összefoglalásul a következőket állapíthatjuk meg : A mai barokk stílusú lakóház két középkori épületet foglal magában — ezek Haüy 1687-ben készült térképén 86. ós 87. sz. alatt szerepelnek. A főhomlokzat falán folytatott kutatások nyomán megtaláltuk a két középkori ház határát. 312