Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

6. kép. Szentháromság utca 5. sz. A keleti szárny udvari homlokzata (Horler F. felmérése) kváderekkel szegélyezett, de nem éles, mert mivel a minden valószínűség szerint korábban épült keleti (Haüy 87.) ház É—D irányú zárófala képezte a később mellé épített ház tűzfalát is, azért a később épített ház homlokzati falát bekötötték a már korábban épült házéba. A ház főhomlokzata előtt folytatott kutatások alapján fel kell tételeznünk, hogy itt a" középkori utcaszint egy magasságban húzódott a maival. A kapualj középkori részletei a háborús sérülések és az 1947-ben folytatott kutatások nyomán kerültek elő. A kapualj nyugati falában csak későbbi időben elfalazott kettős gótikus ülőfülkék helyezkednek el. Nyugat felé vezető nyílásnak nyoma sincsen. Ez is amellett szól, hogy a mai ház eredetileg két épület volt. Elképzelhetetlen, hogy amennyiben a középkorban is egy ház lett volna, a hosszú kapualj egyik falát csak ülőfülkókkel építsék be és ne törjék át nyílásokkal, mint tették ezt a szembeni, keleti oldalon. A Vár területén található számtalan példa általánosítja azt, hogy a ház tengelyében elhelyezkedő középkori kapualjak mindkét oldaláról ajtók vezettek a ház mindkét traktusába. A másik középkori ház (Haüy 86.) kapualja az a keskeny helyiség lehetett, amely a szomszédos Szentháromság utca 7. sz. ház mellett húzódik (ma lakás). A kapualj nyugati falának ülőfülkéi csúcsívesek, a fülkepárokat elválasztó pillérek élsarkítottak, a fülkepárok összefutó íveit egyszerű gyámkövek tartják. Ma már számos ív és lábazati kő hiányzik, ezek egyike-másika felfedezhető abban a falazó anyagban, amellyel a fülkéket később 310