Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - Nagy Emese: Kutatások a budaszentlőrinci pálos kolostor területén 291-300

3. kép. Az ásatási terület nyugat felől nézve: a csatorna, a sokszögű építmény és a két észak—déli irányú Fal Az ásatások folyamán alaposan letisztítottuk a sokszögű építmény és a hozzá nyugatról csatlakozó fal felületeit is. Ennek eredményeképpen a nyugati fal felületén előkerült egy kis keskeny, négyszögű keresztmetszetű, téglával bélelt csatorna, amelynek folytatását valószínűleg a sokszögű építmény emelésekor bontották el : a nyugati fal tehát korábbi a sokszögű építménynél. Ugyancsak az itt végzett tisztítási munkák alapján oldódott meg a sokszögű építmény belsejében levő, ismeretlen rendeltetésű falak kérdése is. Az egyik, tompaszögben törő és a szögletekhez kívülről csatlakozó falnyúJ ványokkal ellátott fal eddig is nagyon emlékeztetett egy kisméretű, gótikus templomapszis részletére (6. kép). Most a tisztítás folyamán megtaláltuk azokat a sokszögű építmény falába befalazott, attól világosan és élesen elváló egyenes falszakaszokat, amelyek közvetlen folytatását alkotják az előbb említett apszisnak s együttesen kisméretű szentélyt alakítanak ki (2, 7—8. kép). Ennek az apszisnak egyik támpillór-csücske belevágódik a sokszögű építmény belsejében talált, s kívül északi irányban továbbfutó, már említett egyenes falba : ebből következtethetően az apszis vagy korábbi, vagy legfeljebb egyidős lehet ezzel az egyenes fallal. Az előbbiekben említett apszis belsejében további falrészletek is mutatkoztak, amelyekről a kutatások folyamán ugyancsak az derült ki, hogy egy, az előbbinél kisebb, még korábbi apszis maradványai. Ennek is megtaláltuk a sokszögű záródáshoz vezető egyenes oldalfalát a kerek építmény falában, de csak a déli oldalon (7. kép), az északin a kerek építmény falazókövei elfedik a korábbi falelválást, amelyet kis bontással valószínűleg meg is találhattunk volna. Mivel azonban a további összefüggések vizsgálatára anyagi fedezet híján nem kerülhetett volna sor, itt sem akartunk semmiféle bontást végezni. A két egymásba épült apszis tengelyei nem esnek egy vonalba, a belső kissé északra tolódik. A kisebb belső apszis belsejét a sokszögű építmény alapozásakor nem falazták ki teljesen, egyik része csak földdel volt betöltve. Az innen kikerült földtöltésből XIII—

XIV. századi kerámia került elő. A két kis apszis déli oldalfalai közötti űrt 294 4. kép. A csatorna