Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - Holl Imre: Jelentés a nyéki kastélyépületek területén 1956-ban végzett hitelesítő ásatásról 273-290

13. kép. Kályhacsempék Zsigmond király nyéki kastélyából ezt csak az utolsó helyiségben találta meg) : a mélyebben fekvő második szint (190,10 m tszf.) a körülfutó tornác szintje (lásd az m

3 és m

12 metszeteket), ennek magassága felett Garády megfigyelése szerint a külső tornác falszerkezete már más, „szabadon falazott", alatta tehát alapozás ; mélyebben fekvő tornácszint esetében a falon a habarcskicsorgások nem maradhattak volna meg. A harmadik szint (190,05—190,14 m tszf.) sárgásfehér, nagy mésztartalmú szilárd burkolata, amelyet a IV. és V. helyiség alatt talált meg, korábbi az épületnél, ez a szint és a felette húzódó harmadik és negyedik hamuréteg a belső válaszfalak alatt is áthúzódik (lásd az m

13 metszetet). Ugyanígy korábbi periódushoz és nem a II. sz. épülethez tartozik a legalsó (189,71 m tszf.), rózsaszínű tóglatörmelékkel és kaviccsal kevert, terrazzós szint, amelyet a tornác alatt talált meg (lásd az m

12 metszetet).

14 Garády leletanyagának nagyobb része a II. sz. épület feltárása során került elő ; a kormeghatározás szempontjából fontos ós réteghez köthető típusok a következők : A II. hamurétegben és az alatta fekvő sárga agyagrétegben Zsigmond-kori kályhacsempék összefont nyakú sárkányok ábrázolásával, aranysárga vagy olajzöld mázas megoldásban (13. kép), valamint Zsigmond-kori, sellő alakjával díszített csempék olajzöld, illetve fűzöld mázzal (13. kép). Olívzöld mázas, áttört mérműves díszű csempetöredékek kerültek elő a III. és IV. helyiség válaszfala mellett (lásd az m

4 metszetrajzot) ; valamint az V. helyiségben, mindkét helyen „az agyagba rakott fal mellől, illetve a kövei közötti hézagból. . . 1,35—1,40 m mélységből a mai talajszint alatt, valamint a rózsaszínű, tehát legmélyebben fekvő padlóburkolatról".

15 A metszetrajzok szerint utóbbiak tehát már a második hamuréteg alatt, illetve a válaszfalak alapozási mélysége alatt, a tornácfalakhoz viszonyítva pedig azok alapozási mélységében feküdtek. Meghatározásunk szerint ezek a csempetípusok már Zsigmond uralkodásának második felében, legkorábban 1408 után készültek,

16 a II. sz. épület tehát már egy Zsigmond-kori vadászkastély lebontása után épülhetett. Ezt erősíti meg Garádynak az a megfigyelése is,

17 hogy a II. sz. épület E-i belső sarokfalában máscdlagcs beépítésben egy gótikus ablakosztó köve feküdt (14. kép), amely típusában és méretében a budai palota Zsigmond-kori kövei között többször előfordul.

18 A lebontott korábbi épület pontos formáját és alaprajzi szerkezetót nem ismerjük, de talán evvel álltak kapcsolatban azok a falmaradványok, amelyeket Garády az épület alatt talált, 279