Budapest Régiségei 19. (1959)
JELENTÉSEK - Holl Imre: Jelentés a nyéki kastélyépületek területén 1956-ban végzett hitelesítő ásatásról 273-290
lenyomatuk még jól kivehető ós néhány vörösmárvány töredéke is a helyén található (eredeti méretük : 40x40x10 cm). A padló alatt erdei (1, R.) humuszréteg húzódik, amelyben világoszöld mázas cseréptöredéket (kúpcserép vagy nagy edény), szürke fazéktöredéket, belül sárgamázas későközépkori edény töredéket, valamint egy belül zöldmázas bögre peremtöredékét találtuk nagyon kevés töredékes állatcsonttal együtt ; korai darabként pedig egy fésűshullámvonal díszes, jól iszapolt barna edénytöredék került elő. Az 1. R.-ben 0,6 m mélységben XIII. századi bögretöredék került elő, 0,8 m mélységben 2 R.-ként a barna erdei föld jelentkezik. Miután a 2. R.-ben semmiféle lelet nincsen, az árkot csak 1,2 m mélységig bontottuk ki. Az épület tornácának külső fala jól láthatóan külön beásás nélkül közvetlenül az alapárokba dobált kövekből ós közéjük öntött mészből készült, a mész az üregeket nem tölti ki. A fal lepusztult mai tetejétől számított 0,9 m mélységben másodlagosan felhasznált római oltárkő töredékét bontottuk ki a fal belső síkjából (5. kép). A hitelesítő ásatás során sehol sem találtunk olyan nyomokra, amelyek átépítést vagy a padlók megújítását bizonyították volna ; így a padlószintek alatt talált csekély számú leletanyag legkésőbbi darabjait az építkezés megindulásának kormeghatározásához felhasználhatjuk. A töredékek közül a VII. helyiség 1—2. R.-ben talált, kívül fehér engobe-os, belül zöldmázas bögretöredékek és a tornác alatt az 1. R.-ben levő egyező anyagú bögre peremtöredókealegkésőbbi. Ennek az edénytípusnak jellegzetes példányai a budai várpalota ásatásából már ismertek, s datálása szempontjából azok a töredékek jöhetnek számításba, amelyek a palotakápolna É-i oldalán fekvő udvar feltárása során legmélyebben a 7. R.-ben jelentkeztek, nagyszámú Zsigmond—Mátyás korából való pénzlelettel. A legkésőbbi 11 Mátyás-dénár 1461 és 1481 közötti időből származik. 5 így a régészeti anyag alapján történő kormeghatározás arra mutat, hogy a nyéki I. sz. kastélyépületet Mátyás uralkodása utolsó évtizedében kezdi el építtetni. Ez a meghatározás alátámasztja Garády felfogását is, aki a későgótikus.anyag hiányából és az itt talált reneszánsz faragványok stílusából az 1480-as évekre következtetett. 6 Mátyás nevéhez köti az I. sz. kastély építését az itt töredékben előkerült reneszánsz faragvány is, amelyen a talán pásztor jelenetet ábrázoló figurális rész alatti sávban a Corvinákban is fellelhető emblémák közül a hordó, a gyómánthegy ós az aratókoszorú szerepel, 7 — tehát Mátyás és Beatrix esküvője (1476) után használatba vett nápolyi királyi embléma. 8 Az építkezés tovább folyt Mátyás halála után is ; talán túl későn kezdődött ahhoz, hogy befejeződhessék, s az utód, II. Ulászló itt is fontosnak tartotta, hogy az építkezést az ő nevéhez kössék. A reneszánsz párkányokon a Jagelló-sassal bővített magyar címer két esetben szerepel ; a családi címer önállóan reneszánsz képszóken és báboskorlát választótagján fordul elő, utóbbi 276 6. kép. II. Ulászló címerével díszített reneszánsz korlát töredéke