Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - Holl Imre: Jelentés a nyéki kastélyépületek területén 1956-ban végzett hitelesítő ásatásról 273-290

lenyomatuk még jól kivehető ós néhány vö­rösmárvány töredéke is a helyén található (ere­deti méretük : 40x40x10 cm). A padló alatt erdei (1, R.) humuszréteg húzódik, amelyben világoszöld mázas cseréptöredéket (kúpcserép vagy nagy edény), szürke fazéktöredéket, belül sárgamázas későközépkori edény töredéket, vala­mint egy belül zöldmázas bögre peremtöredékét találtuk nagyon kevés töredékes állatcsonttal együtt ; korai darabként pedig egy fésűshullám­vonal díszes, jól iszapolt barna edénytöredék ke­rült elő. Az 1. R.-ben 0,6 m mélységben XIII. századi bögretöredék került elő, 0,8 m mélység­ben 2 R.-ként a barna erdei föld jelentkezik. Miután a 2. R.-ben semmiféle lelet nincsen, az árkot csak 1,2 m mélységig bontottuk ki. Az épület tornácának külső fala jól láthatóan külön beásás nélkül közvetlenül az alapárokba dobált kövekből ós közéjük öntött mészből készült, a mész az üregeket nem tölti ki. A fal lepusztult mai tetejétől számított 0,9 m mélységben má­sodlagosan felhasznált római oltárkő töredékét bontottuk ki a fal belső síkjából (5. kép). A hitelesítő ásatás során sehol sem talál­tunk olyan nyomokra, amelyek átépítést vagy a padlók megújítását bizonyították volna ; így a padlószintek alatt talált csekély számú leletanyag legkésőbbi darabjait az építkezés megindulásának kormeghatározásához felhasználhatjuk. A töre­dékek közül a VII. helyiség 1—2. R.-ben talált, kívül fehér engobe-os, belül zöldmázas bögretöre­dékek és a tornác alatt az 1. R.-ben levő egyező anyagú bögre peremtöredókealegkésőbbi. Ennek az edénytípusnak jellegzetes példányai a budai várpalota ásatásából már ismertek, s datálása szempontjából azok a töredékek jöhetnek számí­tásba, amelyek a palotakápolna É-i oldalán fekvő udvar feltárása során legmélyebben a 7. R.-ben jelentkeztek, nagyszámú Zsigmond—Mátyás korából való pénzlelettel. A legkésőbbi 11 Mátyás-dénár 1461 és 1481 közötti időből származik. 5 így a régészeti anyag alapján történő kormeghatározás arra mutat, hogy a nyéki I. sz. kastély­épületet Mátyás uralkodása utolsó évtizedében kezdi el építtetni. Ez a meghatározás alátámasztja Garády felfogását is, aki a későgótikus.anyag hiányából és az itt talált reneszánsz faragványok stílusából az 1480-as évekre következtetett. 6 Mátyás nevéhez köti az I. sz. kastély építését az itt töredékben előkerült reneszánsz farag­vány is, amelyen a talán pásztor jelenetet ábrázoló figurális rész alatti sávban a Corvinákban is fellelhető emblémák közül a hordó, a gyómánthegy ós az aratókoszorú szerepel, 7 — tehát Mátyás és Beatrix esküvője (1476) után használatba vett nápolyi királyi embléma. 8 Az építkezés tovább folyt Mátyás halála után is ; talán túl későn kezdődött ahhoz, hogy befejeződhessék, s az utód, II. Ulászló itt is fontosnak tartotta, hogy az építkezést az ő nevéhez kössék. A reneszánsz párkányokon a Jagelló-sassal bővített magyar címer két esetben szerepel ; a családi címer önállóan reneszánsz képszóken és báboskorlát választótagján fordul elő, utóbbi 276 6. kép. II. Ulászló címerével díszített reneszánsz korlát töredéke

Next

/
Thumbnails
Contents