Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1958. évben 243-272

Az /. her. Dárda utca Ny-i felében szeptem­ber 3—4-én csőfektetési munkákkal kapcsolatban végzett leletmentés a mai járdaszinttől 0,55 (az úttest szintjétől 0,35) m-re nagyköves korábbi kövezést hozott felszínre, A kövezett útszint közepét már korábbi csőfektetéskor elbontották, de szélei mindkét oldalon megmaradtak. Az útburkolat átlagos vastagsága 40 cm. Az ut­cácska középvonala a széleknél mélyebben fek­szik, ellentétben a jelenlegi kövezés fordított irányával. A mai járdaszint alatt 1,10 m mély­ségben helyenként előtűnt a természetes szikla­talaj. A mai és a feltárt nagyköves útszint között néhány újabbkori cseréptöredék került elő. A nagyköves szint alatt mindössze két darab közép­kori cserepet találtunk, ez csupán valószínűsíti az útszint középkori voltát. A Dárda utcától délre, a közeli Űri utca 37. sz. ház udvara alatt hasonló nagyköves szint került elő. A kettő között erős hasonlóság mu­tatkozik (1. Lócsy Erzsébet tanulmányát az Űri utca 37. sz. épületen végzett műemléki kuta­tásról). Nagy Emese 18. kép. XIV. sz,-i lábazat a Helyőrségi temp­lom területén Az/, leer. Attila hrt. 2. sz. ház épületbiztosító munkái során annak Sarló utcai oldalán, föld­szinti helyisége alatt ÉK—DNy-i irányú 70 cm vastag középkori fal került elő március 28-án. A leletmentés során az épület Attila krt.-i homlokzata előtt a járdaszint alatta feltárt középkori falra merőleges, ugyancsak középkori falmaradvány mutatkozott. A járda alatti falrészlet fel­tárása nem volt lehetséges. A falak helyzete és iránj T a arra mutat, hogy a középkori királyi palota Karakas pasa tornyához csatlakozó kerítésfal DNy-i végére bukkantunk. A fal a palota közép­kori kertjét övezte. — Ezek alapján Erhard Schön 1541. évi fametszetén ábrázolt kertfalak topográfiailag hitelesnek tekinthetők. Holl Imre A XIII. her. Margitsziget. Az egykori domonkos apácák kolostora és temploma területén a Fővárosi Tanács Műemléki Felügyelőségének megbízásából a romok állagmegóvásával és a terület rendezésével kapcsolatban június 25. és október 18. között feltárást végeztünk. A fel­tárás az állagmegóvás ós területrendezés ütemének sorrendjében a következőket eredményezte : 1. A kolostor kápolnatermében középkori téglapadló maradványait tártuk fel. A kísérő leletek szerint a XV. századra datálható téglapadló alatt temetkezés nyomai mutatkoztak (boly­gatott sír, emberi csontok). 2. A kolostorkert kútját a Dunával összekötő csatorna került felszínre a kolostornógyszög keleti szárnyában és a kerengőben. A kolostor csatornahálózata a korhatározó cserépleletek tanúsága szerint a XV. században épült. Hasonló jellegű csatorna vezetett a refektórium fali kútjától déli irányba is. 3. A XIH. századi konyha melletti udvart (szolgálók udvara) a XV. században feltöltötték ós ezzel egyidejűleg mély szemétgödröt ástak, amelynek teljes hulladékanyaga is előkerült. A sze­mótgödör leletei : nagy mennyiségű, javarészben restaurálható XV. századi házi kerámia, velencei és német üvegtöredék, fémtárgyak. 4. A refektórium keleti fala mellett padlószint alatti fűtőberendezést tártunk fel, amely­nek fűtőszájához a szomszédos kalefaktóriumból kőlépcső vezetett le. A négyszögletű, egyik oldalon 17* 259

Next

/
Thumbnails
Contents