Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1958. évben 243-272

BRONZKOR A XI. her. Mező utca 6—10. sz. házak előtt március első két hetében 76 m ún. csatornaárkot és ettől Ny-ra 57 m ún. fűtési árkot ásott az ÉM 43. sz. Állami Építő Vállalata. Az É—D-i irányú árkokkal átvágták a húszas évek óta számontartott lágymányosi őskori telepet. A március 12-én megindult leletmentés rögzítette az árkokban jelentkező lakó-, tűzhely- ós raktárvermek elszíneződéseit (5. kép). Az összegyűjtött kerámia a (Reinecke-féle) bronzkor A

2

—B

x periódusaira keltezte a telepmaradványokat. Az árkokban észlelt jelenségek ellenőrzésére március 17-től április 19-ig hitelesítő ásatást végeztünk. Az ásatás három felületre terjedt ki és röviden összefoglalva a következőket eredményezte. 1. A csatornaárok D-i végénél feltártunk egy 225x180 cm-es lakógödröt. A gödör formáját jól ismerjük már a póceli műveltség köréből (Andor utca ; Csepel, Vízmű), így a Mező utcai gödör alapján a péceli és korabronzkori kultúrák lakóház formáinak összefüggése komolyan felvethető. A gödör betöltéséből a bronzkor A. periódusának második és B. periódusának első felére keltezhető kerámia töredékei, szarvasmarha- és kutyacsontok, alján egyszerű őskori „munkapad" tárgyi emlékei kerültek elő. A lakógödör szomszédságában kör alakú raktárverem helyezkedett el, amelyből több „svéd sisak" formára kiegészíthető tál darabjait emeltük ki (6. kép). 2. A lakógödörtől ÉNy-ra, a fűtési árok Ny-i oldalán szabálytalan kör alakú kisebb, két ízben megújított tűzhelygödröt ástunk ki. Szintjeiről sok állatcsont és a bronzkor A

2

—B

x periódusaiba keltezhető kerámia került elő. 3. A fűtési árok É-i végében feltárt blokkban a telep három periódusát választhattuk szót. A legalsó periódust többhelyiséges lakógödör (7. kép) és tőle ÉNy-ra — a blokk szélén levő kerítés miatt teljesen fel nem tárható —• másik lakógödörkomplexus széle képviselte. A gödrök betöltéséből Vatya-, fenékrészéről Nagyrév-jellegű kerámia töredékei kerültek elő. A lakógödrök betöltése fölött két kis szabad tűzhelyet találtunk (B

x periódus), mellettük a Vatya-csoport füles bögréivel. A legfelső periódust a blokk ÉNy-i részén feltárt kemence képviselte, amely a lakógödrök betöltése, majd a szabad tűzhely felhagyása után épült. Alaprajzi formája körte alakú. Szintjéből a bronzkor B. periódusának végére tehető kerámia került elő. A Mező utcai teleprósz a bronzkor A. (vége) ós B. periódusaiba sorolható és zömmel a Vatya-kultúrába tartozik. A leletanyag sztratigrafián alapuló feldolgozása lehetővé teszi majd a Vatya-kultúra É-i csoportjának Budapest területén érvényes periodizációját. A telep kiterjedése nagy vonalakban már most jól körülhatárolható. К felé a Mező utcai városi házak vonaláig terjedt. É-i irányban a BEAC pályák építésénél még megtalálták anyagát, amely a Fehérvári úti SZTK rendelő helyén már hiányzott. Ny-i irányban a Schönherz utca É-i szélén vezetett fűtési árokban egészen a Fehérvári útig követhető (vö. Sz. Póczy Klára jelentésével). A telep maradványai ettől D-re, a ref. templom és a „Trafó" alapozásánál is előkerültek. Az utóbbi épülettől Ny-ra a telep áthúzódik a Fehérvári út 246 6. kép. Tál és fazék a Mező utcai korabronzkori telepről