Budapest Régiségei 19. (1959)

ANYAGKÖZLÉSEK - Pataky Dénesné: A pest-budai ötvösség a XVIII. században : a budapesti templomok kincstárai alapján 221-240

Szentségháza négyszegletes, felül ívelt záródással, oszlopon átcsavart szalagos keretelésben. Körülötte sugárkoszorú, két oldalán egy-egy leveles ággal átfont oszlop. A szentségház előtt áttört, rácsos XVI. Lajos stílusú erkély. Az oszlopok tetején trébelt rózsás váza, az oszlopokat összekötő ívek találkozásánál rojtos baldachin alatt az Atyaisten alakja, mellette két kanelurás oszlop. A baldachin tetején öntött galamb. A szentségházat ovális sugárkoszorú övezi. Tetején kereszt. Talpán beütve Kőszeghy i. m. 477. sz. mesterjegye, a 392. sz. hitelesítőbélyeg félig elvágva, hosszanti elhelyezésben és G. évbetü. A monstrancia XVI. Lajos stílusban fogant, a talp legyező- és kagylódíszeiben ugyan élnek még a későbarokk hagyományok, de a copf díszítőelemek a rokokó díszítőelemekkel egységbe olvadnak. Az úrmutató formaadása elegáns, a tróbelós éppolyan ízes és lendületes, mint a józsefvárosi templom kelyhén. A mester a nyugat-európai stílusváltozásokra érzékenyen reagált és a copf ötvösségnek éppoly művésze volt, mint a rokokónak. A rokokó stílusból a copfba való áttérés egyébként igen rövid idő alatt történhetett mesterünk művészetében, mert mindkét alkotás G. óvbetűvel jelölt; 1774. június 12 és 1781. július 21. közötti időben készült, míg a józsefvárosi kehely Paschberger művészetét a rokokó teljében, a belvárosi monstrancia pedig már a copf térhódításában mutatja. A Deák téri templom 1783-ban készült kelyhe már teljesen copf stílusú. A Petőfi téri ortodox görög templom ezüstből trébelt füstölője szintén a Paschbergermúhelyben készült mesterjegye (Kőszeghy 477. sz.) szerint. A füstölőnek csak az alja készült a Paschberger-műhelyben, a teteje egy neogót füstölő felső része. A füstölő formaadása és díszítőelemei klasszicizálok. A kerek talpat egyszerű bordázott sor emeli ki, a vázaidomú test alul trébelt, állólevélsoros díszű. A lánc négy öntött angyalfejből indul ki. Fedele kerek, trébelt, állólevólsoros, borda- és liliomsoros díszű. Fenekének görög nyelvű vésett ajánlása szerint Athanasius Petegh adományozta 1793-ban. A füstölő Paschberger József szerény igényű alkotása, esetleg csak felügyelete alatt készült műhelymunka. A belvárosi plébániatemplom őrzi Raisch György pesti mester F. óvbetűvel jelölt, 1774 és 1781 közötti időben készült, ezüstből trébelt füstölőjét. Raisch 1772-ben lett mesterré és 1782-ig említik.

47 Igen kevés műve ismeretes. A kecskeméti egyház kincstárában folytatott kutatásaink során Raisch egy eddig ismeretlen kósőrokokó kelyhét fedeztük fel a hozzátartozó paténával együtt. Az aranyozott ezüst trébelt kehely hullámos, hatosztatú profilált magas talpát lendületesen trébelt kagyló, rózsa, szőlőfürt ós búzakalász díszíti. Nódusza három oldalas vázaidom, szőlőfürttel. Kosarának díszítése a talpóhoz hasonló. Peremén beütött pesti hitelesítőbélyeg, Kőszeghy 483. sz. jegye és F. óvbetű. A kehely tehát 1774 ós 1781 között készült. A mester kevésbé igényes műve. A belvárosi plébániatemplom füstölője kerek, profilált talpú, teste függőlegesen bordázott, ívesen hajló vázaidom, trébelt, lángnyelves díszítéssel. Füle kengyeles. Felső része ívesen hajló, áttört ívekkel és cseppsorral. Teteje trébelt, rocaille-os díszű. Fenekén beütött pesti városjegy, F. évbetű és Kőszeghy 483. sz. jegye. E füstölője is a későrokokó ötvösség képviselőjének mutatja Raischot. A Deák téri ev. templom jó formájú, ezüstből trébelt fedeles boroskannája egy kutatóink előtt eddig ismeretlen kurzív F. K. mesterjegyű pesti ötvös műve. A hengeres testű, csőrös kiöntőjű, trébelt, akantuszleveles díszű, XVI. Lajos stílusú fülű kanna testét a talpperem felett és a szájperem alatt lapos trébelésű szőlőindás fríz díszíti. Az indák fonatosan kapcsoltak. A kerek, profilált fedél tetején levélsoros dísz között öntött kerek érem, Keresztelő János Jézust kereszteli jelenettel. A kanna felépítése arányos, a fríz igen szép vonalú. Az ovális medaillonban kurzív F. K. monogramos mesterjegyű pesti mester a pesti ötvösség magas színvonalának átlagképviselője volt. A kanna beütött F óvbetűje szerint 1768 és 1774 között készülhetett. Schoen Arnold a pesti Deák téri ev. templomról írt művében Kronberg Frigyes művének tartja 1813-ból. Ez a beütött F évbetű miatt nehezen lehetséges. Kronberg Frigyest 1814-től 1828-ig említik.

48 Az ötvöstörténeti kutatás a XIX. század elején egy F. K. monogramos mester működéséről tud, a „Régi Buda ós Pest iparművészete" c. kiállításon a 40. sz. alatt kiállított szavazóurna mesteréről. A jelenleg az Országos Zsidó Múzeumban őrzött egyszerű, ezüstből trébelt, kommod formájú urna szerény alkotás, mestere a Deák téri kanna mesterével nem azonosítható. 236