Budapest Régiségei 19. (1959)

ANYAGKÖZLÉSEK - Pataky Dénesné: A pest-budai ötvösség a XVIII. században : a budapesti templomok kincstárai alapján 221-240

a kis jeleneteket az ornamentális részekkel harmóniába olvasztotta. Kitűnően mintázott és kom­ponált ; trébelő kalapácsa alól a magyarországi barokk ötvösség remekei kerültek ki. A mester a Budapest Történeti Múzeum Újkori Osztályán őrzött pesti ötvöscéh proto­kollum szerint 36 1763. december 11-én remekelt, 1763-tól 1772-ig említik. 37 Illyefalvi—Pallós szerint a porosz-sziléziai Radivar (Ratibor)-ban született és 1763. november 28-án nyert pesti polgárjogot. Igen kevés művéről tud a szakirodalom, egy egykori magángyűjteményben levő cukor­tartójáról, a sátoraljaújhelyi r. k. plébániatemplom rokokó öröklámpájáról, egy lappangó szentség­mutatójáról, amelyre az európai ötvösség kiváló kutatója, M. Rosenberg hivatkozik 38 ós egy remekbe készült elefántcsont kupafoglalatáról, tetején Neptunnal, amely egykor dr. Hirshler Henrik tulajdonában volt. 39 Budapest templomaiban folytatott kutatásaink során két publikálatlan remekművére bukkantunk, amely csekólyszámú oeuvre-jében nagy szerepet játszik. Az Egyetemi templom C évbetűje szerint 1765-ből származó feszülete ezüstből trébelt, hullámos, magas, ovális, profilált talpát lángnyelves rocaille-ok díszítik, két rokokó kartusban poncolt alapon trébelt rózsákkal. Nódusza rokokó díszváza idom. A keresztszárak háromkaréjos végződésűek, végeiken aranyozott plasztikus kettős angyalfejekkel. A korpusz ós az INRI tábla aranyozott. A kereszt hátán és a talpperemen beütött pesti hitelesítőbélyeg azonos Kőszeghy 479. sz. jegyével. A feszület jó arányaival tűnik ki. A pest-belvárosi plébániatemplom aranyozott ezüstből trébelt kelyhe és monstranciája a XVIII. századi pesti ezüstművesség legkiemelkedőbb alkotásai. A kehely talpa hullámos szélű, három karéjjal és három törtvonalú mezővel tagolt, pro­filált, gazdag, szeszélyesen hajló lángnyelves és kagylós dísszel, három rózsa és szőlőfurtteTeke­sített, pilaszterrel, amelyeknek alján kagylóidomban rózsa és szőlőfürt látható. A pilasz­terek közötti mezőkben poncolt alapon rózsaágakkal körülvett rokokó kartusokban miniatúra­szerú felfogásban trébelt, sokalakos jelenetek az ószövetségből : átkelés a Vörös tengeren, Izsák feláldozása, Melchidezek áldozata, öntött rokokó vázaidomú nóduszát leveles rózsaág díszíti. Kupakosarán búzakalásszal, szőlővel ós rózsaággal szegélyezett lángnyelves rokokó kartusokban poncolt alapon rácsos mezőben rózsaszál, az Apokalipszis, szőlőfürt, búzakalászos kartusban poncolt alapon a Szentháromság ábrázolása. A templom feljegyzései szerint Biankóvich Katarina ajándékozta az egyháznak. 40 Talpperemén beütve Kőszeghy 480. sz. jegye, pesti hitelesítőbólyeg és E. óvbetű. A kehely felépítése igen elegáns, karcsú, a magas tróbelés miatt az összhatás a gazdag fény-árnyék folytán igen festői. A kis jelenetek is festőién felfogottak, finomak, kompo­zíciójuk kitűnő. A sokalakos megoldás nehézségeit játszva küzdötte le a művész. A kehely 1768­ban készült. Ugyancsak 1768-ban készült aranyozott ezüst monstranciája, amelynek talpa az előző kehelyéhez hasonló felfogású, csak a talpat osztó pilaszterek közötti poncolt mezőkben a rokokó kartusok helyett lángnyelves rocaille-os díszítést láthatunk. Öntött, ívelt, rokokó váza­idomú nóduszán lángnyelvek és rózsadísz. A sokszorosan tagolt, felül megtört ívvel záródó, dicssugárral övezett szentségházat két volután nyugvó építészeti tagozat veszi körül. Jobb-és baloldalt két-két oszloppal és két-két konzolon térdelő angyallal. Az oszlopokat, amelyeknek fejezeténél két angyal térdel, csigás voluták kötik össze, középen baldachinnal, amelyről rózsa­füzér csüng le. A baldachin alatt az Atyaisten felhőkön. A szentségház alján sugárkoszorúval öntött galambábrázolás. A sugárkoszorút jobbról és balról rózsafüzér köti össze a volutákkal. Az egész szentségházat lemezből vágott dicsfónykoszorú övezi. A lunula álékkövekkel kirakott. A szentség­mutató talpán Kőszeghy 480. sz. jegye látható. Az úrmutató felépítése kitűnő, az aránylag mérték­tartóan díszített talp és nódusz a figyelmet a szentségház köré összpontosítja, amelynek minden apró részlete finoman mintázott, s a felfogás a részletező előadásmód ellenére mégis nagyvonalú. A részletek harmonikusan olvadnak össze és adnak hangsúlyt a szentségháznak. Az ismétlődő voluták, a lágyan kapcsolt ívek ritmusa folytatódik a térdelő angyalok hajlásának ritmusában. A két alsó térdelő angyal a maga nemében is kiváló plasztikai alkotás, amely Raphael Donner művészetének távoli hatása alatt készült ós mesterének jó alakos mintázó készségére vall. A mes­teri kompozíció és a részletek finom szépsége remekké avatja Reichenpfalter e monstranciáját. 233

Next

/
Thumbnails
Contents