Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Sz. Burger Alice: Collegiumi kőfaragóműhelyek Aquincumban 9-26

sük és a feliratot keretező léctagjaik kifaragását illetően előre elkészítette az azonos „A" vagy „B" műhely. A mindenkori megrendelésnek megfelelően azután a mester faraghatta a képes mező koszorúdíszeit és a borostyánindákat is. Nincs kizárva, hogy a szövegrészeket más kéz készítette. Ezen „eló'regyártás" művelete azonban inkább csak az „A" műhely esetében látszik indokoltnak. A műhelyek közötti legfontosabb eltéréseken túl (alapméretek, részletbeosztások, stílusjegyek stb.) ugyanis az „A" műhely sokkal tovább használja, ragaszkodik jól bevált méreteihez, mintakincséhez. Ezzel szemben a „B" műhely kőfaragói már kevésbé ilyen állhatatosak, változatosabb megoldásokat keresnek, újításokat alkalmaznak (portré, pillérek, borostyánmegoldás stb.). Fenti vizsgálataink alapján nem lehet kétséges, hogy az aquincumi collegium fabrum et centonariorum, ill. cultorum számára dolgozó „A" és „B" jelzésű műhelyek kialakulása, majd virágzása egy időbe esik a Hadrianus császár (117—138) uralma alatti viszonylag rövid, nyugalmas fejlődés gazdasági fellendülésével.

36 Ekkor válik Aquincum Pannónia Inferiornak már nemcsak katonai ós gazdasági gócpontjává, hanem egyben anyagi műveltségének is irányító és kisugárzó centrumává. JEGYZETEK 1 Koszorús katonasírkövek Aquincumból : 1. T. Claudius Satto (vet. leg. X. Gem.) sírköve. — Kuzsinszky B., Újabb kőemlékek az aquincumi múzeumban. Bud. Rég. VII. köt. Bp. 1900, 31. old., 22. sz. — Erdélyi 67., A pannóniai síremlékek ornamentikája. Eger 1929, 11. — H. Hof mann, Römische Militärgrabsteine der Donauländer. Wien 1905, 17. old., 8. kép. — A. Schober, Die römischen Grabsteine von Noricum und Pannonién. Wien 1923, 110. old., 48. kép. 2. M. Valerius Anifidus (leg. X. Gem.) sírköve. — CIL III 10517. — Hampel J., A Nemzeti Múzeum legrégibb pannóniai sírtáblái. Bp. 1906, 16. old., 2. t. 1. kép. — Erdélyi i. m. 10. — Hofmann i. m. 17. — Schober i. m. 110. 3. L. Fulvius Secundus (leg. II. Ad.) sírköve. — Kuzsinszky B. : Bud. Rég. VII. köt. Bp. 1900, 24. old., 18. sz. —- Erdélyi i. m. 11. 4. T. Plotius Pampilus (leg. II. Ad.) sírköve. — Nagy L., Aquincumi múmia-temetkezések. Diss. Pann. I. Bp. 1935, 24. old., 17. kép. További, jelen tanulmány keretében tárgyalandó koszorús katonasírkövek : M. Herennius Pudens (vet. leg. II. Ad.) -— C. Caereius Sabinus (vet. leg. II. Ad.) —• I. Rufus (vet. leg. II. Ad.) — C. Valerius (vet. leg. II. Ad.) kőemléke és egy töredék Ürömről (. . . H. Ad.). Római pogárok koszorús kőemlékci Aquincumból : 5. Bebius Valens sírköve. — CIL III 3592. — Paur I.: Arch. Közi. (1859) 219. — Kuzsinszky B., Magyarországon talált római kőemlékek a vidéki múzeumokban s egyéb helyeken. MKÉ (1908) 81. old., 6. kép. — Fröhlich R., Aquincumnak római feliratai. II. Bud. Rég. IV. köt. Bp. 1892, 150. 6. Attius Respectus sírköve. — Kuzsinszky B.: Bud. Rég. VH. köt. Bp. 1900, 51. old., 46. sz. — Erdélyi i. m. 12. 7. M. Furius Rufus sírköve. — CIL III 6166. — Borner F.—

Desjardins E., A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei. Bp. 1873, 180. sz. — Fröhlich B.: Bud. Rég. IV. köt. Bp. 1892, 135. — Hampel i. m. 31. old., 3. t. 19. kép. — Erdélyi i. m. 16. 8. P. Aelius Favorianus sírköve. — J. Paulovics I., Kőemlékek ürömi későrómai sírból. Arch. Ért. (1928) 212. old., 99. kép. 9. Hevodus Felix sírköve. — Kuzsinszky B. : Bud. Rég. V. köt. Bp. 1897, 145. Két töredékes koszorús sírkő : P. Albucius sírkőtöredóke. — Kuzsinszky utóbb i. h. 146. old., 76. sz. — Erdélyi i. m. 11. — Schober i. m. 123. . . . Materes . . . sírkőtöredék. — Szilágyi J.: Bud. Rég. XIV. köt. Bp. 1945, 456. old., 4. kép. Jelen tanulmányban tárgyalandó további koszorús sírkövek, római polgároknak állítva : L. Aurelius Fortunatus („nat. Garadox") — L. Val. Seutes („domo Bessus") — Cesernus Zosimus („nat. Cilix") — C. Secconius Paternus („domo Nemes.") — . . ul Martialis — Cl. Trophimus és R. Quintus kőemléke. Római gyermekek sírkövein előforduló koszorúminta : 12. lulia Crispina (6 éves). Aquincum. — Kuzsinszky utóbb i. h. 145. 13. Cornelia Valentina (19 éves). Brigetio. — Barkóczi L., Brigetio. Diss. Pann. II. 1951, 51. old., 9. sz. 4. t. 1. kép. 10. 11 22