Budapest Régiségei 19. (1959)

ANYAGKÖZLÉSEK - Gerő Győző: Hol állott a budai Kücsük dzsámi? 215-219

GERO GYOZO HOL ÁLLOTT A BUDAI KÜCSÜK DZSÁMI? A budai mecsetek és dzsámik topográfiai viszonyainak kérdését többé-kevésbé már az eddigi kutatások tisztázták.

1 A korábbi összefoglaló munkákban azonban még igen sok helytelen névazonosítással találkozunk, amelyektől sokszor maguk a korabeli török és nyugati források sem mentesek. A kérdés megoldásában Fekete Lajos jutott a legmesszebbre, akinek nemcsak névazonosításait, de topográfiai megjelöléseit is jórészt magunkóvá tehetjük.

2 A kérdés ennek ellenére ma még nem tekinthető véglegesen lezártnak, különösen pedig a Vár mecsetei ós dzsámijai esetében. A forrásokban szereplő és már azonosított épületek egy részének topográfiai meghatározása nem minden esetben történt meg. A helyrajzi meghatározásoknál igen nagy figyelmet érdemel a Marsigli-hagyatékban talált, Budát ábrázoló részletes török térkép, valamint saját feljegyzései, az ún. Memóriáié.

3 A két forrás egymást kiegészíti, és segítségükkel az egykori török Buda építményei majdnem mindegyikének topográfiai helyzete megállapítható. A Memóriáié a Várban nyolc dzsámit sorol fel, ezek közül utolsónak említve a Kücsük dzsámit, amelyet mindjárt másik használatos nevén Capagha, azaz a Kapu Aga kis kápolnájának nevez.

4 Fekete szerint is a Kücsük dzsámi ós a Kapu agaszi meszdzsidi név egyazon épületet jelöl.

5 Evlia Cselebi Aga meszdzsidi néven említi, mint amely „leghíresebb a janicsárok laktanyája közelében".

6 A török források tehát hol dzsáminak, hol meszdzsidinek nevezik. Fekete véleménye szerint a Kücsük dzsámi épülete sem eredeti török, mohamedán építmény,

7 hanem egy korábbi templomból, közelebbről a középkori Szt. Mihály-kápolnából lett volna átépítve, amely a janicsárkaszárnyák környékén, a Vár déli részén állott;

8 pontos helyét ő sem tudja. Az a feltevése azonban, hogy a dzsámit a Vár déli részén kell keresnünk, helyes. Károlyi—Wellmann csupán Capagha mecset néven ismeri, helyét azonban meg sem kísérli meghatározni.

9 Marsigli részletes török térképének behatóbb tanulmányozása közben az említett területen valóban találunk egy középkori elrendezésű, keresztény templom-alaprajzot (1 kép), amely mellett elmosódott török írás látható. E rósz felnagyított fényképén a felírás elég jól olvashatóvá válik, amelyből most már félreismerhetetlenül kiolvasható a török szöveg : g-ela» &*?$£ (Kücsük dzsámi). Ez lenne tehát a keresett Kücsük dzsámi. A szöveg elmosódottságának oka nem az, hogy az esetleg elhibázott szöveget az író törölni akarta, hanem a papirosnak ez a része zsíros lehetett és a tus nem tudott egyenlő mértékben beleszívódni. Ha ugyanis nem ez, hanem a Vár valamely másik dzsámija lett volna a Kücsük dzsámi, akkor az itt törölt szövegnek hibátlanul, tisztán kiírva meg kellene lennie egy másik dzsámi felirataként. Az írás duktusa a többi szöveggel azonos, miszerint a térkép összes török felirata egy ember kezétől származik. Az elmondottakból kétségtelenül kitűnik, hogy dzsámink elnevezése tudatos és helyes. Magliar 1686. évi metszetén és a hozzátartozó legendában — amely a török elnevezéseket is tartalmazza — hiába keressük akár a Kücsük dzsámi, Kapu agaszi meszdzsidi, vagy az Aga meszdzsidi elnevezést.

10 A Rabattá hagyatékában talált Haüy-féle térkép

11 (2. kép) az említett területen — Fehérvári kaputól kissé délkeletre — egy háromhajós, keletéit középkori templom alaprajzát 215