Budapest Régiségei 19. (1959)

ANYAGKÖZLÉSEK - Horler Ferenc: Középkori kőfaragó és elhelyező jelek a budavári lakónegyed épületein : 2. közlemény 213-214

HOBLEB FEBENC KÖZÉPKORI KŐFARAGÓ ÉS ELHELYEZŐ JELEK A BUDAVÁRI LAKÓNEGYED ÉPÜLETEIN. II A Budapest Régiségei 1955-ben megjelent XVI. kötetében (373. old.) közöltük hasonló cím alatt az 1954. december 31-ig összegyűjtött középkori kőfaragó és elhelyező jeleket, számszerint 91 darabot. Az akkori beszámoló folytatásaképpen az 1958. december 31-ig folyta­tott tudományos kutatások során előkerült újabb kőfaragó jeleket ismertetjük (1—2. kép). A budai vár lakónegyedében az alábbi épületeken találtunk kőfaragójeleket : A középkori Mária Magdolna- (később Helyőrségi) templom hajómaradványainak további bontásakor az egyik kövön kőfaragójel (1. kép 1), további három faragott kövön kőelhelyező jelek (1. kép 2—4), azonkívül a főkapubéllet északi oldalának második sorában in situ egy darab kőfaragó jel (2. kép 8) került elő. Az Űri utca 37. sz. ház udvarán ásatásból előkerült boltozati bordatöredóken egy kőfaragó­jel (1. kép 5). Ugyanezen épület hátsó végében levő középkori torony keleti falához csatlakozó valószínűleg támpillér armírozásán, eredeti helyén egy kőfaragójel van (1. kép 6). A Szentháromság utca 5. sz. ház kapualjának keleti falán levő ajtótól északra álló nyílás­keret déli, váll alatti kövén, eredeti helyén egy kőfaragójel, ugyanezen ajtókeret északi, váll alatti kövén ugyancsak egy kőfaragójel van, mindkettő eredeti helyén (1. kép 7—8). A Nagyboldogasszony templom jelenleg folyamatban levő helyreállítása során, a főkapu köveinek vizsgálatakor kiderült, hogy annak egyes kövei eredeti középkori kövek, amelyeket Schulek Frigyes a századfordulókor végrehajtott restaurálása alkalmával eredeti helyükön meg­hagyott. A főkapu csúcsívének északi oldalán a váll feletti első kősorban levő egyik kövön, és a felette levő második sor ívkövén találtunk egy-egy kőfaragójelet (2. kép 1—2). Ezek mellett ugyancsak az első ós második kősorban egymásfeletti két kövön egy-egy (2. kép 3—4), a csúcs­íves kapubéllet déli oldalán a váll feletti második kősorban egy, a negyedikben ugyancsak egy (2. kép 5—6), összesen tehát négy darab azonos kőfaragójelet találtunk. Végül ugyancsak a déli oldalon a váll alatti egyik levóldíszes oszlopfő alatt egy kőfaragójel látott napvilágot (2. kép 7). Már most megállapítható, hogy a Nagyboldogasszony templom és a Mária Magdolna­templom építői nem azonos kőfaragó iskola mesterei voltak. 1. kép. A Mária Magdolna-templom és budai házak kőfaragó jelei 2. kép. A Nagyboldogasszony templom főkapujának kőfaragó jelei 213

Next

/
Thumbnails
Contents