Budapest Régiségei 19. (1959)
ANYAGKÖZLÉSEK - Kozák Károly: A Budapesti Történeti Múzeum-Vármúzeum vasnyelű szakállas puskája 205-211
A VASNYELŰ SZAKÁLLAS PUSKÁK FONTOSABB ADATAI Vármúzeum MNM Történeti Múzeum Győr Bern Lelt. sz.: 51.2065 55.3606 55.8627 55.3646 2198 A puska hossza mm-ben 1190 1535 880 820 1020 1510 A puska súlya kg-ban — 12,5 11,2 8,9 — 14,5 Csőüreg átmérője mm-ben 22 25 24 24 24 21 Gyújtónyílás távolsága a csőtorkolattól mm-ben 730 820 765 785 780 905 Csőüreg átmérőjének és hosszának aránya 1 : 33,1 1 :32,8 1 : 31,8 1 : 32,7 1 : 32,5 1 :43 Gyújtónyílás helye fent j. o. fent j. o. fent j. o. fent j. o. fent j. o. fent j. o. Szakáll távolsága a csőtorkolattól mm-ben 185 215 180 kb. 180 175 kb. 230 A csőtorkolat gyűrűs megvastagodásának hossza mm-ben 35 55 35 37 35 kb. 55 Minthogy a magyarországi vasnyelű szakállas puskák a közöltek legfejlettebb csoportját alkotják, kialakulásukat az 1470 és 1490 közötti évekre tesszük. Ekkor ugyanis már megjelenik hazánkban a fanyelű vagy nyélbeütős szakállas puskák mellett egy másfajta szakállas puska, 19 mely nem más, mint a vasnyelű szakállas. Néhány évtized múlva azonban már ismernek egy még fejlettebb szerkezetű puskát, az ágyazatba erősíthető, lakatszerkezettel és irányzékkal ellátott kézi tűzfegyvert, amelyet 1526-ban a mohácsi csatában a vasnyelű szakállasokkal együtt használtak. A vasnyelű szakállas puskák még a XVI. század közepén is nagy számban találhatók váraink leltáraiban, amikor pedig már az ágyazatba erősíthető, lakatszerkezettel működő kézi tűzfegyverek is elterjedtek országszerte. A török háborúk által okozott nehéz gazdasági helyzetben lassan ment a régi, részben elavult szakállas puskáknak fejlettebb fegyverekkel való kicserélése. Jó példa erre a sümegi vár, ahol 1568-ban 33 régi fanyelű, 51 vasnyelű ós 32 fejlettebb prágai szakállas puska volt. 20 Még a század végén is gyakran találkozunk vasnyelű szakállasokkal a magyar várak leltáraiban. JEGYZETEK 11 Sixl i. m. 248. 12 W. Boeheim, Handbuch der Waffenkunde. Leipzig 1890, 470. 13 A. Demmin, Die Kriegswaffen. Leipzig 1893, 946. 14 WegéU i. m. IV. köt. 2199. kép. 15 Uo. 156. le Porrer i. m , J62. 17 A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum vasnyelű szakállas puskái : lt. sz. 55.3606 (7. kép 5); 55.3627 (7. kép 2); 55.3646 (7. kép 1). 18 Kozák i. m. 175. old., XXIX. t. 19 Uo. 20 Országos Levéltár. Urb. et Conscr. Faso. 76. No 17. 210 *Lt. sz.: 51.2065. 2 Kozák K., Magyar nyélbeütős szakállas puskák. FA IX (1957). 3 M. Thierbach, Das Luntesohloss. 7—8. *Iványi B.: HK 15 (1914) 487—488. 5 P. Sixl, Entwicklung und Gebrauch der Handfeuerwaffen. Waffenkunde 2 (1900—1902) 316. 6 B. Wegeli, Inventar der Waffensamlung des Bernischen Muzeums in Bern. IV. köt. Bern 1948, IV. t. 7 B. Forrer, Neues Studienmaterial zur mittelalterlichen Bewaffnung. Waffenkunde 5 (1903) 161. 8 Nagy G.: HK 11 (1910) 238. 9 Sixl i. m. 43. kép. 10 Kozák i. m. 174. old., XXVHI. t.
