Budapest Régiségei 19. (1959)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kozák Károly: A Budapesti Történeti Múzeum-Vármúzeum vasnyelű szakállas puskája 205-211

nyelű szakállas puskákat a XVI. század elején egy újabb rendszerű „modern" kézi tűzfegyver követi. A hazai és külföldi szakirodalom főbb adatainak említése után, a rendelkezésünkre álló adatok alapján, megkíséreljük felvázolni a vasnyelű szakállas puskák kialakulását, fejlődését, és ezen belül meghatározni a magyarországi vasnyelű szakállasok helyét. Mint már bevezetőként említettük, a fanyelű vagy nyélbeütős szakállas puskáknál előadódó gyakori, a fanyóllel kapcsolatos hibák tették szükségessé egy biztonságosabb, erősebb nyél kialakítását, amely aztán a vasnyelű szakállas puskák megjelenésével be is következett. Szerkezeti szempontból az általunk ismert darabok közül azt a vasnyelű szakállas puskát tartjuk a legrégebbinek, amelynek kópét Párizsban találhatjuk meg a Bibliothèque Nationale Codex lat. 7239. sz. kéziratában (2. kép). Ez a kézirat 1450 körül készült.

9 Ezt igazolja a lovag testét teljesen befedő vértezet ós fegyverzete is. A lovag sisakja fölött koronát látunk, ami nemesi származást bizonyít. Ez azért érdekes számunkra, mert ebben a korban a lőfegyver nem tartozott a lovagi fegyverzethez, s még később, a XVI. században is, általában a gyalogság használ kézi tűzfegyvereket. A koronás lovag égő kanóccal egy vasnyelű puskát süt el, amelyet egy nyeregkapához erősített villára támasztott, hogy a szakáll felfogja a visszaható erőt, a vasnyól végén kiképzett gyűrűn átfűzött kötél pedig nyakába akasztva tartja a nyél végét. A puska gyújtónyílása fent, középen van, mint a legrégebbi puskáknál általában.

10 A puska formája is igen régies, nagyon hasonlít a Müncheni Városi Könyvtárban őrzött Codex, lat. 197. sz. kéziratban ábrázolt, állványra helyezett szakállas puskára (7. kép 6). Ez a kézirat 1420 és 1430 között készült.

11 Boeheim is közli egy teljes vórtezetben levő, nyereghez erősített, villára támasztott puskából tüzelő lovag rajzát, korát 1460 körül határozza meg,

12 és A. Demmin is közöl egy hasonlót a XV. századból.

13 Ezek után a Codex lat. 7239. sz. kéziratban ábrázolt ós az ahhoz hasonló vasnyelű szakállas puskák korát, s egyben a vasnyól megjelenését az 1430 ós 1450 közötti évekre határoznánk meg. Fejlettebb szerkezetet ós formát mutat már egy Nürnbergben őrzött szakállas puska, amelynél a csőüreg hosszának és átmérőjének aránya lényegesen nagyobb, mint a fenti, lovag által használt szakállas puskáé, így a lövés biztonságosabb volt ezzel a fegyverrel. Ennek is még fent, középen van a gyújtónyílása, vasnyelét hullámvonalszerűen, vége felé vékonyodóan kovácsolták (5. kép). Ennek a vasnyelű szakállas puskának korát 1440—1460 körül kereshetjük. Wegeli már idézett munkájában közölt vasnyelű szakállas puskák közül a 2199. számúnak csőüreg hossz- ós átmérő közti aránya már nagyobb, mint a fenti szakállas puskáé.

14 Fej3 — é. kép. Vasnyelű szakállas puskák mester jegyei 207