Budapest Régiségei 19. (1959)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Későrómai sírok a Fényes Elek utcában 157-165

A sírok egymás mellett párhuzamosan feküdtek a jelenlegi talajszint alatt 0,5 m-re. A vázakat már előzőleg megbolygatták (5. kép). 1. sz. sir (1—-2. kép). Oldalait nagyméretű kőlapokkal bélelték. Az egyik oldal szarkofágtető másodlagos felhasználásával készült. Az alját nagyméretű tegulákkal rakták ki. A sírban egy darab bronz hagymafejes fibula (9. kép), egy bronzcsat (13. kép) és egy hengeres, üreges bronzeszköz darabja feküdt (12. kép). A sír méretét tekintve felnőtt sír volt, bár a csontokból csak néhány töredék maradt meg. 2. sz. sir (3—4. kép). Peremes téglákkal bélelték. Benne fiatal gyermekváz feküdt, bolygatva. A nyaknál sok apró. kékszínű, porrá zúzódott pasztagyöngy és átlyukasztott amulettként használt későrómai kis bronz (10—11. kép). A hagymafejes fibulák fő használati ideje a császárkor III—

IV. százada.

2 A bronzcsathoz hasonló példányt ugyancsak későcsászárkori temetőből ismerünk Intercisából.

3 Az átlyukasztott kisbronz I. Constantinus érmeivel azonosítható. A két sírt tehát a bennük talált leletek alapján i.sz. IV. századra keltezzük. Sírjaink helye topográfiailag kapcsolódik a későrómai aquincumi villatelepülések közelében már korábban kiásott sírok csoportjához. A kataszteri helyszínrajz (6. kép) — az eddig megjelent irodalmi adatok

4 alapján — szemlélteti legújabb leletünk helyét a későrómai temetőterület Ny-i sávjában.

5 JEGYZETEK 1 B. Bonis Ë.—Sz. Burger A., Leletmentő ásatások az 1955. évben. Arch. Ért. (1957) 85. oldalon előzetes jelentés a leletről. 2 Patek E., A pannóniai fibulatípusok elterjedése és eredete. Diss. Pann. H. 19. XXVH. t. 1—10. 3 Sági K.: Intercisa. I. Temetők. XXV. t. 12—13. kép. 4 Az alábbi összegezés az irodalomban nyomon követhető aquincumi sírok lelőhelyeit alfabetikus sorrendben mutatja be (3. kép). 1. Aranyárok. Nagy L., Az aquincumi múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923—35 években. Bud. Bég. XII. köt. Bp. 1937, 265 (a továbbiakban : i. m. I.). A temető összefoglaló irodalma : Kába M., Az aquincumi üvegek. Bud. Rég. XVIII. köt. Bp. 1958, 443. old. Legújabb adat : Patay P., Archaeologische Forschungen im Jahre 1957. Arch. Ért. (1958) 203. 2. Aranyárok—Lőpormalomdűlö. Szilágyi Gyula, a 23.268. hrsz. telek tulajdonosa bejelentette, hogy az Aranyárok torkolatánál levő földjén szántás közben csontváz részeire bukkant, ahol előzőleg már rómaikori cserepek is kerültek elő. 3. Aranyhegy. Kuzsinszky B., Újabb kőemlékek az aquincumi múzeumban. Bud. Rég. VII. köt. Bp. 1900, 44. oldalon sírleletet közöl Gittinger József aranyhegyi szőlőjében. A szóban levő telek hrsz.-a 5763 a „Budapesti cím- és lakásjegyzék" 1905—1906-os évkönyv 67. oldala szerint. Ezzel szemben Nagy L. i. m. I. 269. oldalon az új kiadványú kataszteri lap 22615. hrsz. telektulajdonosaként Schmidtbauer ny. hajógépészt jelölte meg. A 22615. hrsz. telek megegyezik a régebbi kiadású kataszteri lap 5763. hrsz. telkével. Ezek szerint tehát Kuzsinszky B. és Nagy L. adata azonos területre vonatkozik, csupán a korábbi tulajdonostól (Gittinger) Schmidtbauer vette át a telket. — Itt kell megjegyezni, hogy azoknál a lelőhelyeknél, ahol a szerzők csak a telektulajdonosok neveit adták meg, a legnagyobb nehézséget okozza a hivatkozott hely térképen történő rögzítése, mivel a telekkönyvek elpusztultak. Ezekben az esetekben a „Budapesti cím- és lakásjegyzék" egyes kötetei és a különböző években kiadott kataszteri lapok adnak némi támpontot, de még a leggondosabb keresés után is maradtak felderíthetetlen kérdések, amelyek az alfabetikus mutató végén következnek. 4. Bem tér. Radnóti A., Buda régészeti emlékei. Budapest műemlékei. I. köt. Bp. 1955, 25. 5. Berend u. 2—4. Nagy L. i. m. I. 268 ; i. m. III. 8. 6. Berend u. 4. Nagy L. i. m. II. 484. 7. Berend u. 5. Nagy L. i. m. III. 8. 8. Berend u. 10. Nagy L. i. m. I. 268 ; HL 8. 9. Bécsi út 56. Römer F., Rudolf koronaherceg Óbudán. Arch. Ért. (1868) 238. oldalon közli, hogy Budaújvidéken Fő utca 168. sz. alatt Hoffmann Lipót molnármester telkén római sír került felszínre. A „Budapesti cím- és lakásjegyzék" 1882. évi kötetéből (443. old.) 160