Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Kaba Melinda: Az aquincumi helytartói palota mozaikpadozatai 79-101

A felület szimmetrikus felosztása kedvéért szabadon hagyott középrész után a K-i részleten óriási delfin veti magát a tengerbe (16. kép). A delfin orra vízbebukása pillanatában a hullámokba mélyül. Stilizált levélmintában megrajzolt farka visszacsapódva még a levegőben úszik utána. A hallá stilizált delfin testét borító pikkelyeket és a gerincvonalát fehér, ívelt sávokkal ábrázolta a művész. Stilizált a fehér kopoltyú rajza is. Szembogarát egy vastag vörös karika emeli ki. Alatta diagonálisan, egész testével a vízben ábrázolt vörös színű aranyhal menekül a mélybe (18. kép). A kis, vörös kövekből rakott haltest domborúságát a has vonalának és a farokrésznek fekete színével érzékeltette a musivarius. A DK-i kiegészített padlórész egybefolyik a K-i főbejárati küszöb előterének mozaikmintájával. Fekete alapon aszimmetrikusan elhelyezett két öblöstestű kantharos (15. kép) és vízben felfelé ficánkoló kicsi delfin (20. kép) figurája a rosszul lerakott tesserákból nehezen hámozható ki. A kantharosokat egymásba fonódó borostyánindák és azok stilizált levelei kapcsolják össze. Ha összehasonlítjuk a megmaradt főképpel, szembetűnik a gyengébb technika és a figurák hibás ábrázolása. Legfeltűnőbb a szerkesztés nélküli aszimmetrikus kompozíció. Amíg a két eredeti képrészlet gondos alapháló felhasználásával készült, addig a küszöbminta aránytalansága bántóan hat. A fő kép szemcséi egyenletesek, négyzet alakúak, csak akkor használ háromszög alakú kisebb szemcséket, ha apró részlet finomságának kidolgozásához szükséges ; például a szem vagy a fekete delfin farokrészének lendületes ívénél látható. A küszöb szemcséi lényegesen nagyobb méretűek, rendszertelenül váltakoznak, néhol alaktalanok, néhol négyzetesek, tekintet nélkül arra, hogy finomabb részlet ábrázolásáról (fehér delfin szeme, farka és kantharosok fülei) vagy nagyobb felület kitöltéséről van szó. A kiegészített DK-i részleten és a küszöb előtt a nagyszemű és ritkán rakott tesserák közötti fugákba a terrazzo felhatolt. Ennek következtében a figurák rajza zavarossá vált. Finomabban kidolgozott munkáknál, arcképeknél ezeket a fugákat a mozaikkövek színére festette a művész.

32 Itt azonban megmaradt a terrazzo eredeti színe. A terrazzo összetétele megfelel a pliniusi

33 és vitruviusi

34 adatnak. Néhány pikkelyminta követhető az exedrás medence előtt, a frigidarium küszöbénél és a Ny-i fal mentén, ahol vizet jelző vonalak is fennmaradtak. A mozaikpadozatok nem minden esetben simulnak közvetlenül a festett falmezőkhöz, néha stukkópárkány határolja azokat.

35 A helytartói palota díszes fürdőnegyedének gazdagon dekorált termében a felmenő fal lábazatát téglalap alakú hófehér márványlapokkal (25. kép) vonták be, hogy a terem csillogását és díszességét ezzel is hatásosabbá tegyék. Aquincum területéről eddig felszínre került mozaikok közül két figurális ábrázolást ismerünk : a polgárvárosi magánfürdő apodytériumának birkózóit

36 és ugyancsak a polgárváros egyik lakóházának padozatát díszítő Dirke-jelenetet.

37 A helytartói palota most feltárt padozata a mozaikművészetben,,tengeri ciklus" névvel jelölt figurális ábrázolások gyűjteményét gazdagítja.

38 Altalános szokás, hogy középemblémát kereteinek különféle figurális vagy ornamentális motívumokkal. Itt a helytartói palotában az emblémát víznyelő helyettesíti, amelynek feltétlenül esztétikai jelentősége is volt nem csupán praktikus rendeltetése. Az építész egyben a terem fürdőjellegét hangsúlyozta a víznyelő művészi faragásával és elhelyezésével, amelyhez harmonikusan igazodott a tengeri jelenetes körkép. Az ostiai therma mozaikpadozatába később víznyelőt helyeztek, amely azonban nem zavarja az egész felületen folytatódó mintát.

39 A római birodalom lakóinak pompaszeretete általánossá tette a mozaik készítését a gazdag lakóházak falain és padozatán.

40 A felszínre került számtalan mozaikornamens között kedvelt téma a tenger világának megörökítése. A lakóházak kőkockákból készült — az ókort túlélő — időtálló szőnyegmintáin gyakran szerepelnek a halak, delfinek és kagylók. Legkorábban a már szinte konvencionálissá váló delfin alakja tűnik fel.

41 Természetesen főleg fürdők padozatán láthatók nagy számmal, ahol a téma általában összefüggésben van a rendeltetéssel.

42 Pannóniában a savariai capitólium padozatának geometrikus szegélydíszítését fehér alapon ábrázolt fekete delfin alakja szakítja meg.

43 Delosban küszöbbejárat diagonális figurájaként tűnik 88