Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Kaba Melinda: Az aquincumi helytartói palota mozaikpadozatai 79-101

KÁBA MELINDA AZ AQUINCUMI HELYTARTÓI PALOTA MOZAIKPADOZATAI Az aquincumi helytartói palotában feltárt mozaikpadozatok eddig ismeretlen motívumkincsekkel gazdagítják a pannóniai mozaikemlékek sorát. A jelenleg kiásott palotarész termeinek nagy részét padlómozaikkal díszítették. Több helyről csak töredéksávok mutatták a valamikori mozaikpadozat nyomát. A 8. sz. helyiségnek csupán küszöbe maradt meg, hét helyiségben (2—3, 5—6, 45, 58, 63. sz) azonban a teljes felület rekonstruálható. Ezek közül az 58. sz. caldarium padozatát a múlt századi ásatások után Bécsbe szállították.

1 A K-i traktus geometrikus mozaikdíszítései (3, 5, 6. sz.) már az 1941. évi rövid kutatás során kibontakoztak,

2 kivéve a 2. sz. teremét, amelyet 1951-bén tártunk fel. Ugyancsak új ásatásunk hozta felszínre a 45. és 63. sz. helyiségek mozaikját. E helyen utóbbi három padozattal foglalkozunk, tekintettel arra, hogy az 1941. évi eredményeket Szilágyi János már összegezte.

3 Az akkori kutatás csak keskeny árkokkal tárhatta fel részben a területet. Bár a minták kirajzolódtak, pompázatukat mégis a termek teljes feltárása mutatja (1 — 10. kép). 2. SZ. HELYISÉG A K-i szárny geometrikus mozaikjainak stílusát követi a szabálytalan nyolcszögletű terem széles fehér keretbe foglalt, fekete—fehér geometrikus díszítése (4, 9, 12. kép). A terem közepét feltörte egy hajógyári daruállvány, ennek következtében középen hiányos a mozaik, egyébként az egész felület sértetlen. Az ókori mesterek a nagy felületek díszítésénél akár stukkóval,

4 freskóval

5 vagy mozaikkal

6 dolgoznak, a mintákat hálós beosztás alapján variálják. A négyzetes háló egymásra merőleges vonalai mentén alakult a 2. sz. terem stilizált szívalakban szerkesztett mintája. Az egyes formák a középpontban ívelt oldalú négyzetidomban találkoznak megszakítás nélkül. A kőszemcsék mérete : 1,5 X 1,5 cm ; anyaga bazalt ós haraszti mészkő.

7 Hasonló díszítőelemek láthatók a zliteni villa padozatán.

8 Itt nem teljes felületen ismétlődik az ornamens, mint a helytartói palotában, hanem csupán egyetlen négyzetes mezőt tölt be. Ugyanígy Ostiában is.

9 A

IV. században ez az ornamens visszatér a mozaikmesterek repertoárjában, de sokkal komplikáltabb megoldásban.

10 A padozat készítési ideje a zliteni és ostiai analógiák alapján megfelel a palota ezen szárnyán épült többi terem (3, 5—6. sz.) keletkezésének : i. sz. II. század első fele,

11 amikor a görbe vonalas díszítések igen népszerűek különböző változatokban és motívumokkal.

12 45. SZ. HELYISÉG Padozatán ugyancsak geometrikus díszítés tűnt elő (5, 14. kép). Sárga alapon fekete szemcsékből a padozat teljes felületét betöltő centrikus meander-mintát alakított a mozaikművész, amelyet 120, illetőleg 60°-os szögek rombuszháló rendszerébe szerkesztett. Három meander közös középpontban — axonometrikusan ábrázolt kockában — találkozik. A kocka egyik oldala sárgás, a másik fekete és a harmadik szürke színű. A négy sarkán lekerekített téglalap alakú helyiség falai mentén a padozat kőkockái egyenlőtlen szélességű fekete csíkot alkotnak. A meander az antik művészet leggyakrabban visszatérő díszítő eleme, amely a kőplasztikától a freskóig mindenütt megtalálható. A klasszikus kőfaragó művészet számtalan helyén alkalma79