Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota 53-77

Á tojásdad idomú, 11,3x6,5 m-es medencét hármas fallal, épületén kívül pedig a Í)Hy-í és DK-i sarkánál két-két, ÉK-i szögleténél egy támpillérrel biztosították a víznyomás ellen. A medence feneke kevéssé lejtett déli irányba. A víz magassága eszerint 77—-86 cm lehetett a medencében. A medence vizét alulról és oldalról is fűtötték, tehát caldariummal van dolgunk.

49 DNy-i sarkánál találtuk meg az elhasznált vizet elvezető csatornát. Mellette feküdt az ólomcsővezeték, amely alighanem a vizet vezette be a medencébe. Magát a tojásdad medencét azonban korábban építették, noha ellenkezőre gondolunk, ha azt nézzük, hogy az 57—58. sz. helyiség-csoport alaprajzilag élesen előugrott épülettömbjével a belső nagyudvar terébe. Hajlanánk arra a következtetésre, hogy ezt a fürdőrészt későbbi periódusban toldották az É-i szárnyhoz. Mindenekelőtt ez az előugráscsak látszat. A valóságban ugyanis a tojásdad medence épületét hamarosan eltakarta az udvarban eléje emelt, 50a—56. és 76—77. sz. épületek félköre, mint későbbi periódus beépítései az udvarba. Az 57. sz. medencénél a hypoeaustum-folyosó feneke és a medence déli végénél a külső habarcsos padozat (4. kép) a 101,98 m A. f.-i szinten fekszik. A medenceépítmény ÉK-i sarkánál fennmaradt támpillér is tanúsíthatja, hogy egy korábbi periódusban (i. sz. 120 körül, 1. 67, 59. old.) K felé is elszigetelten állott ez a fürdő. Mindezek figyelembevételével a tojásdad nagymedence ugyanazon talajszint periódusában létesült, még mint különálló fürdőépület, amikor és amelyen pl. a 43—47. sz. helyiségcsoport korábbi periódusa. Természetesen tudjuk, hogy azonos padlószintek nem jelentenek szükségképpen azonos építési korszakokat ; ha nem támogatják a szintmagasságok viszonylatát olyan kor jelző apró leletek, amelyek a különböző szintek rétegeit megfelelő egymásutánba sorolják, korban meghatározzák, akkor kérdéses a szintek egybevetésének eredménye. A pince padlószintjét, a csatorna-építményt lesüllyesztették, a szentélyek, víztoronyfélék padozatnívóját feltöltötték, felemelték ugyanazon periódus szokásos talajszintjéhez képest. Azonban ha ezen építmény-részeket, amelyek elszigeteltségükkel is feltűnnek, figyelembe vettük, és korhatározó kísérő leleteink is vannak, eredményeinkre inkább építhetünk. A szomszédos, belső terében kerek helyiség (az 1. képen az 58. sz.) padozata alá legalább egy kemence fűtött a belső nagyudvarból. Lehetséges, hogy ennek az 5 m átmérőjű padlóját díszítette (egy későbbi periódusban) az a kör formájú mozaik, amelyet már a régebbi szakirodalomból ismerünk, mint a „hajógyárszigeti római fürdők" leletét, de teljesen nyoma veszett az idők során.

50 Az 58. sz. helyiség terében eddig nem volt mód periódus-vizsgálatok végzésére, és így nincsenek támpontjaink a hely korábbi történetére. A fűtőtér fenék terrazzójának felszíne 102,63 m A. f. fekszik, a padozat feletti küszöb teteje 104,11 m A. f. Ezek a magasság-mértékszámok a III. század elejének talajszintjét határozzák meg. A kerek helyiség azonban tervezésében annyira egybeolvad az 57. sz. tojásdad medencével, falaik is egybeépültek, hogy csak osztozhatott ezek sorsában, talán keletkezésében is.

51 A legutóbbi feltárás során tovább tisztázódott a 60. (50.) sz. helyiség (az 58. és a 63. sz. helyiségek közében). ÉK-i sarkában végezhettünk periódusvizsgálatot. Kitűnt, hogy K-i oldalfalát bekötés nélkül építették a 63. és 58. sz. helyiségek falaihoz, vagyis a 60. sz. helyiség egy későbbi periódusban alakult ki. A fútőtér fenéképítménye 84 em-nél is mélyebb : több sor kő, id. földréteggel töltötték fel a korábbi periódusok szintjeit ; 38, ill. 31, ill. minimálisan 15 cm magasak a talaj szintfeltöltések. A fútőtér alsó padozata (6. kép : 102,68) alatti, korábbi feltöltések felszínei a 102,28—102,30, majd a 101,97, végül valószínűleg a 101,67 m A. f. helyezkedtek el. Ezek a szintmagasság-számok nem egyszeri feltöltés változatos technikáját jelentik, hiszen a kijött számok pontosan megfelelnek a palota más részeiben is jelentkező periódusok alapnívóinak ; pl. legközelebb az 57. és 43. sz. helyiségek terében folytak építkezések a 101,97, ill. 102,28 m A. f.-i szinten. Némi visszatekintéssel megállapíthatjuk, hogy a 60—62. és 41. sz. helyiségsorban a hypocaustum építményeket azonos talajszintre emelték, vagyis 80—90 cm-rel magasabb felületre, mint a K-i palota-szárnyon. A 60. sz. hely kezdetben szabad köz, amelyen át bejárhattak a kemence-csoporthoz, ill. tüzelőanyag-tároló, készletező térség lehetett ahhoz. A 60—62. és 41. sz. helyiségsorral valóban az 57. és 64. sz. helyiségek között üresen maradt ambitust töltötték ki. 04