Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Berlász Jenő: Vestigia ruderum Albae Ecclesiae : Fehéregyház egy XVIII. századi térképen 601-607

térszínnel való egyeztetésére sikertelen maradt. Nem tudták, sőt egyenesen elutasították maguktól a gondolatot, hogy az oklevelek által emlegetett esztergomi nagyút nem mindenütt azonos a mai Bécsi úttal.

15 Pedig ezt Katona István, Fehéregyház egyik első keresője már a XVIII. század végén észrevette.

16 Térképünk és a mellette fekvő tanúvallomások e kérdésben teljes világosságot teremtenek. Kiderül, hogy a Solymári völgyben futó mai Bécsi utat bizony csak a XVIII. század negyvenes— 3. kép. Fehéregyház valószínűsített helye ötvenes éveiben építették ;

17 korábban az esztergomi nagyút ettől északkeletre vezetett, a dombok peremén. Felkis Antal felmérésekor ez a régi peremút már mintegy negyed század óta elhagyott, elromlott állapotban volt, nyomait is csak egyes öregemberek tudták megmutatni.

18 Az új úthoz való igazodás szükségképpen megtévesztő volt. De megoldódik térképünk segítségével a másik (hegyi) nagyút homályos kérdése is. Felkis rajzán ugyanis határozottan megfigyelhető egy, az Ürömhegyről a völgy felé tartó út, amely beletorkollik a régi esztergomi útba. Ez a felírással meg nem jelölt út nyilván azonos az említett középkori határjárások szőlőhegyi nagyút jávai. Feltevésünk mellett szólnak azok a fontos megállapítások, amelyeket Simonyi Dezső a Brigetio és Aquincum közti diagonális útvonal felkutatása kapcsán az üröm—aquincum-polgárvárosi útszakaszra nézve tett.

19 S valóban, nem messze attól a helytől, ahol a két nagyút találkozik, a hegyi nagyút mellett, tőle északkeletre szürkülnek térképünkön Fehéregyház romjai. Ezekszerint tehát a két középkori határjárás szintén jelentős mértékben alátámasztja térképünk történeti hitelét. 604