Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Berlász Jenő: Vestigia ruderum Albae Ecclesiae : Fehéregyház egy XVIII. századi térképen 601-607

és SetitthFarkas, Pest vármegye pilisi járásának rendes, illetőleg alszolgabírája. A végrehajtott revíziót az 1.781. május 29-én keli, mindhárom említett személy aláírásával ellátott, megpecsételt hitelesítő záradék igazolja.

3 Ezen a formai hitelességen túl meggyőző tárgyi bizonyítékai is vannak a térkép megbízhatóságának. Ilyenek azok a magyar és latin nyelvű helymegjelölések, amelyek a középkori magyar hagyomány helyi továbbélését tükrözik. Legmeggyőzőbb ezek közül az ősi Görcse névnek — amely egy 1212. évi oklevélben falut illetőleg szőlőhegyet jelöl

4 e vidéken -— Nagy-Görcse formában való említése a mai Csúcshegy neveként. „Hoher Berg alias Nagy Görcse" — írja a térkép — jellemző módon előbb a német telepesek által adott új nevet, aztán a még el nem felejtett magyar nevet említve. Ugyanígy, átmentett hagyományra támaszkodhatik a régi esztergomi nagyút (via antiqua Strigoniensis olim magna dicta) és a lyukas kőszikla (saxum perforatum) nevének említése és berajzolása is. Ezeket a neveket magyarul a térkép mellett fekvő jegyzőkönyvekben foglalt tanúvallomások is emlegetik.

5 Feltételezhető tehát, hogy Alba ecclesia emléke is elevenen ólt a környék népe és nemessége tudatában. Ha ez nem lett volna élő hagyomány, mérnökünk minden bizonnyal csak ,,Rudera"-ként jelölte volna meg az ismeretlen romokat. Nem lehet szó arról sem, hogy Felkis Antal tudákosságból nevezte volna el a régi esztergomi út menti romot Fehér egy háznak. Igaz ugyan, hogy Anonymus szövege 1746 óta nyomtatásban olvasható volt,

6 sőt ezenkívül 1778-ban, éppen térképünk keltének évében másodszor is kinyomatták a Névtelen Jegyző elbeszélését,

7 — de ennek ellenére alig hihető, hogy a szóban forgó történeti forráskiadványok egy földmérő figyelmét egyáltalában magukra vonták vagy képzeletét annyira megragadták volna, hogy puszta romantikából (mert hiszen a perben Fehéregyház nem játszott semmiféle szerepet) egy hivatalos használatra készült térképen ilyen játékot kockáztatott volna meg. De ha mégis elkövette volna ezt az önkényeskedést, a fent említett vármegyei revízió okvetlenül töröltette volna. Nyilvánvaló tehát, hogy a szóban forgó Felkis-féle felvétel autopsziával készült, többszörösen ellenőrzött térkép, amely teljes összhangban áll a bírói közegek előtt elhangzott tanúvallomásokkal. Kizártnak tartható, hogy rajta akár részrehajlásból, akár hanyag tájékozódásból vagy felelőtlen kedvtelésből eredő falsum forduljon elő. 2. Térképünk történeti hitelének második próbakövéül a Fehéregyház helyét megjelölő középkori forrásokban foglalt adatokkal való confrontálását kell tekintenünk. Aprólékos részletekig menő vizsgálatról adott keretek között természetesen nem lehet szó. Itt csupán annak tisztázására szorítkozhatunk : megfelel-e térképünk azoknak a legfőbb követelményeknek, amelyeket XIII —XVI. századi okleveleink Alba ecclesia helye iránt támasztanak. Az adatok összevetéséből a következő megállapítások szűrhetők le : a) Fehéregyház középkori forrásaink egybehangzó tanúsága szerint Óbuda határában, mégpedig Óbuda mellett, felett (prope, supra Veterem Budám) volt.

8 így mutatja térképünk is a város legfelső, északi határa mentén. b) Okleveleinkben Fehéregyház mint elhagyott, lakatlan területen (in loco quasi deserto, ubi nullorum sunt habitacula),

9 hegyek aljában (in radicibus montium),

10 szőlőhegyen (in promontorio extra muros Budenses)

11 fekvő hely van megjelölve. Ugyanilyen értelemben, de egzakt módon lokalizálja a hírneves egyházat Mátyás király 1480. jún. 21-én kelt, IV. Sixtus pápához intézett folyamodványa : „Sita est prope hanc meam civitatem Budensem una ecclesia sub honore et vocabulo Dei genitricis in campo vix miliar

i uno e regia distans . . .", majd ,,in campo sub montibus sola eminet".

12 Ennek a meghatározásnak a térképünkön berajzolt romok inkább megfelel: nek, mint bármely más eddig feltételezett hely. A síkság : a Solymári völgy. A hegyek alja : az Ürömhegy nyugati lejtője. S ami a legfontosabb, a budai királyi vártól egy mórföldre eső hely: a mai Bécsi útnak az esztergomi vasútvonallal való keresztezés! helye. Egy magyar mérföld (8354 m) ugyanis a vár Bécsi kapujától a Bécsi úton mérve — Garády Sándor szerint — éppen idáig tart.

13 c) Egy további lényeges elem Fehéregyház helyének meghatározásában az 1355. és az 1524. évi határjáró oklevélnek az a közlése, hogy egyházunk az esztergomi nagyút és egy másik (bizonyos szőlőhegyről levezető) nagyút találkozása közelében emelkedett.

14 A múlt századi kutatók e nagyutak tekintetében meglehetős zavarban voltak ; kísérleteik az okleveles adatoknak a 602