Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Berlász Jenő: Vestigia ruderum Albae Ecclesiae : Fehéregyház egy XVIII. századi térképen 601-607

BEELÄSZ JENŐ VESTIGIA RUDERUM ALBAE ECCLESIAE FEHÉREGYHÁZ EGY XVIII. SZÁZADI TÉRKÉPEN I. A Budapesti Történeti Múzeum korszerűen rendszerezett műemlék-feltáró munkájában évek óta fontos szerepet tölt be a levéltári források szervezett felkutatása. A levéltári kutatás az oklevelek és akták mellett nagy figyelmet fordít a régi kartográfiai anyagra is.

1 E térképkereső munka során f. évi október hónapban egy igen becses forrásra bukkantunk, amely fordulatot hozhat a magyar helytörténet és műemlék-kutatás egyik legrégibb és legérdekesebb kérdésében: a Fehéregyház-kérdésben. A szóban forgó térkép az Országos Levéltár kamarai levéltárának Neoregestrata acta című iratsorozatából került elő, közelebből az 1853. fasciculus 27. numerusa alól.

2 Nem elszigetelt magányos darab ; szoros kapcsolatban van a mellette (23—26. szám alatt) elhelyezett aktákkal, Óbuda és Hidegkút között 1778 körül folyt határper tanúkihallgatási jegyzőkönyveivel. Címe : „Planum plagae inter V.-Budam et Hidegkuth controversae, ductumque utriusque partis referens assumptum. Ao. 1778." Rajzolója Felkis Antal. Pontosnak látszó, részletes, színezett térkép bécsi ölekben történt felmérés szerint ; a mértékül megadott 400 bécsi öl 126 mm-nek felel meg. Nagysága 75 x 54 cm. Az ábrázolt terület a Pesthidegkúttól keletre fekvő vidék, a solymári, ürömi és óbudai határral szegélyezve. A térkép alsó széle közelében van a hidegkúti templom, tőle délkeletre egy kápolna (mai térképeinken rom), északra pedig a ma is meglevő hidegkúti kálvária. Közepén, északnyugat — délkelet irányban hegysor húzódik, a térkép elnevezése szerint : Hoher Berg alias Nag}-Görcse ós a Gemein Thal Berg. Megfelel a mai Csúcshegy—Viharhegy-—Hármashatárhegy vonulatnak. Ettől északkeletre nagy kiterjedésű tövises-bokros táj látható, amelyet a térkép felső szélén a Bécsi-út vidéke zár le. Itt, ezen a részen tűnik a szemünkbe egy, halvány szürke színnel perspektivikusan ábrázolt rommező ezzel a felirattal: „Vestigia ruderum Albae Ecclesiae". A rommezőtől nyugat felé fontos topográfiai adat az az útrészlet, amely mellett „Vestigia antiquae viae Strigoniensis magnae ólim dictae" felírás olvasható. Végül ennek az útnak dél felé elmosódó végén látható egy „Fons Nussbrindl" nevű forrás. Mindezen felül figyelemre méltó elemeket találunk a per tárgyát alkotó határvonalakon is. Ezek a térkép közepe táján egyrészt az említett hegysor irányát követve, másrészt attól ésszakkelet felé nagy kanyarban, csaknem az esztergomi útig felnyúlva húzódnak, s I—X-ig terjedő római számokkal, illetőleg A—l-ig latin •nagybetűkkel vannak megjelölve. II. Nagyfontosságúnak látszó térképleletünk ismertetését ezzel a vázlatos leírással nem zárhatjuk le. Néhány mondatban okvetlenül meg kell kísérelnünk forrásértékének mérlegelését is. A rendelkezésünkre állt rendkívül csekély idő alatt a térkép hitelességére, illetőleg az eddig ismeretes forrásokkal való összhangjára nézve a következőket állapíthattuk meg: 1. Mindenek előtt rá kell mutatnunk arra, hogy térképünk nem egyik vagy másik fél álláspontjának igazolására készült, hanem a pörös felek (Óbuda és Hidegkút) részéről vitatott mindkét határvonalat feltünteti. Egy másik lényeges momentum az, hogy Felkis Antal felmerését ós rajzát, két hivatalos tényező is felülvizsgálta. Egyrészt az A—

I jelű méták pontos berajzolása tekintetében Brady főhadnagy bizottsági mérnök, másrészt általános helyrajzi szempontból Fribeisz Antal 601