Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Duma György: Középkori mázas kerámiák vizsgálata 565-586

JEGYZETEK 1 Az aranyozott kerámiák vizsgálata részletesen ismertetve a szerző hasonló tárgyú közleményében : Építőanyag (1957) 4. sz. 2 Az 1946 — 52-ben a budai vár területén Gerevich L. által vezetett ásatásokról : Arch. Ért. (1952). — Budapest műemlékei. I. rész. Magyarország műemléki topográfiája. IV. kot. Bp. 1955. 3 Evlia Cselebi magyarországi utazásai. 1660 — 1664. Bp. 1904, 204. A királyi palota leírásánál : „E régi épületek némely helyei öt-hat-hétemeletes kastélyokhoz hasonlítanak, s minden kastély kupoláján egy-egy aranygömb áll, innen nevezik ezt KIZIL ELMA (piros alma) palotájának." — Az aranyozott cseréptöredékek rendeltetését először Holl I. határozta meg helyesen. Középkori Buda és Pest. Múzeumi Füzetek (1955). 80. 4 Arch. Ért. V (1876) 102. - Fraknói V., A számadási könyvek művészettörtónelmi jelentősége. Bakács Tamás egri érsek bécsi levéltárban őrzött számadási könyvéből, 1494-ből, megtudjuk, hogy az egri székesegyház építkezésénél „legnagyobb költség a templom tetejének, mely ragyogó fénymázas cseréppel volt fedve, elkészítése volt". 5 Az ásatások során egy négyzetes mintájú, aranyos díszítésű padozati téglatöredék is felszínre került. E darab vizsgálata még folyamatban van, de már most is bizonyosra vehető, hogy merőben más eljárással készült, s így arról külön számolunk be. 6 A mázas, aranyozott tetőcserepekről közölt adatokat A. Riebernek (Ulmi Múzeum) a szerző részére 1956 júniusában adott személyes tájékoztatása alapján adtuk. 7 Az a pontban ismertetett tetőcserepet említi : E. Pazaurek, Württembergische Hafnerkeramik. Berlin 1929. 5. old. a cserép közelebbi leírása nélkül. 8 A közölt képek — a 6. kivételével — a szerző felvételei, illetve mikroszkópi csiszolatai. A 6. kép Molnár János felvétele. 9 Plinius, Hist. Nat. 23. könyv. 10 W. Henze, Glasuren. Halle 1951, 8. Ha 1 mol PbO-ra 1,6 mol Si0

2-nél több jut egy mázban, akkor a máz hajlamos az üvegtelenedésre. A máz kristályosodása már kismennyiségű A1

2

0

3 jelenléte mellett megszűnhet. (Kísérleteink során kitűnt, hogy az Fe

2

0

3-nak is hasonló szerepe van.) 11 Dr. W. Funk, Ueber die Herstellung des chinesischen Porzellans H. Ber. DKG (1942) 9 : „30 rész aranyra 3 rész ólomfehéret tesznek olvasztóanyagként, s a továbbiakban ugyanúgy járnak el az arany felvitelénél a porcelánra, mint a többi festéknél." Hasonló módon dolgoztak valamikor Európában, kísérleteink egy részénél ezért alkalmaztuk a fenti eljárást mi is. 12 W. C. Roberts — Austen : Proc. Roy. Soc. London (1896). 13 W. Seith - A. Keil : Z. phys. Chem. B. 22 (1933) 350. 14 W. H. Zachariasen: J. Amer. Chem. Soc. 54 (1932). 15 H. O'Daniel : Glastechnische Berichte 22 (1948). 16 H. Salmang, Die Keramik. Berlin 1954. 17 J. A. Hedvall, Reaktionsfähigkeit fester Stoffe. 18 G. Tubandt-H. Bemholdt: Z. phys. Chem. (1929). 584