Budapest Régiségei 18. (1958)
JELENTÉSEK - Duma György: Középkori mázas kerámiák vizsgálata 565-586
A máz felett levő aranyréteg király vízben részben leoldható, de tökéletesen a máztól elkülöníteni sem kémiai, sem fizikai úton nem sikerült, és így annak kémiai elemzése sem volt lehetséges. FIZIKAI VIZSGÁLATOK Az aranyréteget nem fedi semmiféle védőréteg. Több helyen látható négyzetes tagoltsága és gyűrt felülete arra mutat, hogy az laparanyból (aranyfüstből) áll, amelynek készítését már az ókorban is ismerték. 9 A spektroszkópiai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az aranyréteg anyaga főleg arany és ezüst ötvözetéből áll. Az a körülmény, hogy az aranyréteg sem mechanikai, sem kémiai úton a máz felületéről kvantitatíve nem választható le, arra mutat, hogy a máz és az aranyréteg között igen erős fizikai vagy kémiai kapcsolatnak kell lenni. A lepusztult vagy leoldott aranyrétegek alatt levő mázas felületek érdessége és barna elszíneződése is amellett szól, hogy a máz és az aranyréteg között erős kapcsolat volt, mely nézetünkt szerint csak égetés útján létesülhetett. MIKROSZKÓPI VIZSGÁLATOK A cserépben levő kvarcszemcsék széleinek feltáródása a magas és többszöri égetés mellett szól. A mázban számos még feltáratlan homokszemcse és számos buborék van, ami azt mutatja, hogy a mázat nem őrölték finomra, főleg nem frittelték, ömlesztették meg előzőleg. A csiszolatokon jól látni, hogy az aranyréteg közvetlenül a máz felületén fekszik. A máz egyenetlenségeit követi, megtalálható a máz felületén levő mélyedésekben, kráterekben is, ami csak akkor lehetséges, ha a beégetett mázra vitték fel az aranyréteget. Az aranyréteg lemezes volta és egyenetlen vastagsága a csiszolatok némelyikén különösen szembetűnő. A mázban több helyen látni a máz felületéhez közel buborékokat, amelyek az aranyréteget sohasem szakítják fel. A máz tehát az aranyréteg felvitele után már nem olvadt meg. Ha tehát az aranyréteget beégették, akkor azt csak igen alacsony hőmérsékleten tehették. A vizsgálataink értékelése alapján feltételezett aranyozási eljárást eddig tudomásunk szerint sehol sem alkalmazták. Éppen ezért döntően fontosnak találtuk az eljárást mai eszközökkel, de az akkori körülmények és adottságok figyelembevételével reprodukálni. AZ ARANYOZÁSI ELJÁRÁS REPRODUKÁLÁSA Kísérleteinkhez az eredeti alapanyagot megközelítő összetételű, újlaki téglagyárból származó vörösre égő kiscelli agyagot használtunk, ellenőrzésül egy alkalommal az eredeti cserepet is használtuk vizsgálatainkhoz. , (Az alapanyag az aranyozási eljárásra befolyással nincsen.) Az előzőkben ismertetett elemzési adatok alapján az aranyozott cserepeket borító mázat kísérleteinknél — nyersanyagaink természetes vasszennyezését figyelembe véve — az alábbiak szerint állítottuk össze: ólomoxid 64,0% mosott homok .... 34,0 „ vasoxid (Fe 2 0 3 ) ... 2,5 ,, 100,5% A mázat alkotórészeinek előzetes összeolvasztása (lefrittelése) nélkül, mint nyers mázat az egyszer égetett cserépre vittük fel, és 940 C°-nál ipari elektromos kemencében égettük be. 581
