Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Duma György: Középkori mázas kerámiák vizsgálata 565-586

ban levő szabad kvarc ß kvarc formájában van jelen, tehát sem y tridimit, sem ß kristobalitot nem tartalmaznak. A 800 C° feletti méretcsökkenés a minták zsugorodásával van összefüggésben. Mivel a műszer nem elhanyagolható nyomást gyakorol a vizsgálat alatt a próbatestekre, a minták zsugorodása valamivel hamarább mutatkozik, mint ahogy az különben bekövetkezne. A MÁZAK OLVADÁSI VISZONYAINAK VIZSGÁLATA A mázak olvadási viszonyainak, viszkozitásának vizsgálatára, ha viszonylagos értékekre van szükség, jól bevált az Endell és Wens-féle viszkoziméter, amelyet vizsgálatainkhoz mi is alkalmaztunk. A viszkoziméter lényegében egy hornyokkal ellátott kerámiai anyagból készült lap. A vizsgálandó mázak a hornyok felső végén levő félgömb alakú mélyedésekbe kerülnek. A félgömb alakú mélyedésekből a megolvadó mázak a 12. képen látható módon a csatornákban lefolynak. Ilyen módon megvizsgáltuk az 1, 4. és 26. sz. mintákat borító mázakat. Az égetést elektromos kemencében végeztük, percenként kb. 4 C° hőmérsékletemelkedés mellett. A 12. kép 750 C° hőmérsékleten mutatja a három máz olvadási viszonyait. Az 1. sz. zöld máz 720 C°-nál már olvadni kezd, 750 C°-nál hirtelen hígfolyós lesz, s a horonyban végigfut. A 26. sz. máz ugyanilyen körülmények között csak 15 mm-t folyt le, a 4. sz. máz csak az olvadás kezdeti jeleit mutatja. 800 C°-nál az 1. sz. és a 26. sz. mázak egyaránt végigfutottak a csatornákon és a viszkoziméter alatt vékony rétegben szétterültek. A 4. sz. mintát borító barna máz csak 900 C°-nál érte el a csatorna alját, tehát a két zöld máznál lényegesen keményebb. 850 C°-nál csak hat órai égetés után adott tükörfényes felületet. A 12. képen egy osztás megfelel 1 cm-nek, balról az első a 4. sz., utána a 26., majd az 1. sz. csempét borító mázak láthatók. A kémiai elemzés eredménye alapján számított adatok szerint összeállított fenti mázak olvadási viszonyai, ha azokat lefritteltiik, az eredeti mázakkal hasonló olvadási viszonyokat mutattak. Megkíséreltük az 1, 4. és a 26. sz. mázas kályhacsempék darabjait újraégetni. Az 1. sz. mintát borító fűzöld máz színe az újraégetés után nem változott meg, az újraégetett darabon a repedések csak szórványosan látszottak. A 26. sz. mintát borító kékeszöld, helyenként fedőhatású máz újraégetve elvesztette fedőhatását, színe melegebb árnyalatú zöld lett. A csaknem átlátszóvá vált mázréteg alatt láthatóvá lettek az alul fekvő engoberéteg repedései. A 13. képen 15-szörös nagyításban ráeső fényben mutatjuk az újraégetett 26. sz. mintát borító zöldmázas felületet. (Az eredeti felületet a 4. kép szemlélteti.) A felvételen néhány fel nem táródott rézoxidszemcse látszik sötét foltok alakjában. MIKROSZKÓPI VIZSGÁLATOK A vizsgálat célja részben a mázas felületű kályhacsempék alapanyagának, részben a csempéket borító máznak tanulmányozása volt. Elsősorban a már eddigiekben szerepelt 1, 4. és 26. sz. mintákat vettük vizsgálat alá. Vizsgálatainkat azonban kiterjesztettük az la, áa, 46 és a 26a sz. kályhacsempék darabjaira is. A vizsgálatokat általában áteső fényben végeztük, kivéve a 23. képen látható felvételt, amely ráeső fényben készült. A kályhacsempék anyagának tanulmányozására az aránylag kis nagyítások (N = 50 x ) bizonyultak a legalkalmasabbnak. A kályhacsempékből készített vékony csiszolatokon végzett vizsgálatok sok hasonlóságot mutattak. A csempék alapanyagának színe áteső fényben vörösbarna, a barna mázzal fedett daraboknál kissé sárgás. Minden minta alapanyaga sok legömbölyödött szélű kvarcszemcsét tartalmaz, ezek között mindenütt megtalálhatók az éles fekete kontúrral határolt samottszemek is. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a kályhacsempék alapanyaga mikroszkópi vizsgálatok alapján nem különíthető el (14, 19. kép). A keresztcsiszolatokon jól megfigyelhető, hogy a zöldmázas kályhacsempék (1, la, 26. és 26a sz. minta) közös jellemzője : első díszített részük mindig fehér engoberéteggel borított, hátsó, ívelt kiképzésű lapjuk azonban nem. Az engobozott homloklapokról készült csiszolatokat a 14. és a 16. kép mutatja, az engobe nélküli hátsó oldalt a 15. képen látható csiszolat szemlélteti. 574