Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Nagy Emese: A középkori Gercse község temploma 543-564

24. kép. A középkori templom képe (rekonstrukció) így ez is alátámasztja Gerevich felfogását a típus XIII. századi megjelenéséről. Á negyedik patkóalakú szentélyű — de eredetileg tornyos megoldású — épület a herencsényi (Nógrádra.) templom. Egy 1801. évi bővítési tervrajzon megmaradt az eredeti templom felmérése is,

43 e szerint a patkóalakú szentély közelebb áll a teljes körhöz, mint a gercsei, és a diadalív is határozottabban, nemcsak a felépítményben, de az alaprajzban is mutatkozik. Pontos keletkezési idejét nem ismerjük, a leírás szerzője az általános felfogás szerint keletkezési idejét a XIII. századra tette.

44 Az ötödik s egyben utolsó templom, amelyet e csoporttal együtt kell tárgyalnunk, a Békés megyei Szentbenedek temploma, amelyet 1936-ban ásatások hoztak felszínre. Itt a félköríves szentély az apszis északi oldalán behajlik és így háromnegyed kör alakú belső teret alkot,

45 tehát tulajdonképpen nem szabályos patkóalakról van szó. Scherer feltételezi, hogy itt eredetileg a közeli Fövenyeséhez hasonló, nyolcasalakú templomot akartak emelni, s a templom mai formáját valamiféle tervváltozás (vagy esetleg átépítés?) következtében nyerte.

46 A templom körüli temető leletanyaga egyébként itt is a XIII. századi keletkezésre utal. A szentbenedeki templomot, mivel az eredeti építészeti elgondolást nem ismerjük, szorosan véve nem sorolhatjuk csoportunkba (25. kép). Mint a fentiekből kitűnik, a patkóalakú szentélyzáródású templomok a magyarországi falusi templomoknak csak igen kis százalékát jelentik, bár nem tudjuk, hogy alaposabb kutatások és ásatási lehetőségek nem hozhatnak-e a felszínre még néhány hasonló megoldást. Könnyen elképzelhető, hogy mint Gercse esetében is, a kelet felé kissé nyújtott félköríves szentélyzáródások egy részénél a későbbi átalakítások, vakolások és kiegyengetések alatt tulajdonképpen patkóalakú szentélyek rejtőzködnek. A típus szórványos és egyelőre még ötletszerűnek tűnő jelentkezése nagyobb összefüggésekre még nem utal, így a szélesebbkörű kapcsolatok, valamint az eredet kérdése is későbbi vizsgálatok feladata lesz. Az a jelenség, hogy analógiáink, valamint a Gercsét említő első adat is a XIII. századból való, alátámasztja Gerevich Tibornak azt a megállapítását, amely szerint ez a típus a későromán művészet jellegzetessége. 559