Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Nagy Emese: A középkori Gercse község temploma 543-564

20. kép. A déli karzatpillér alapozás-fölötti legalsó 21. kép. A 4. sz. sír, a csontváz bal lábát a pilléralatéglasora pozás készítésekor levágták Gerese falu temploma a fent említett Budapest környéki csoportnak ahhoz a variációjához tartozik, ahol a szentély a négyszögű hajóhoz az alaprajzban kiugró diadalív közbeiktatása nélkül csatlakozik.

38 Bármennyire is közel áll azonban hozzá, teljesen mégsem azonosítható. Az előbb említett templomoknál ugyanis a szentély szabályos félköralakú, amíg a mi templomunknál a szentély körsugarának középpontja nem a szentélyzárás vonalába, hanem annál beljebb esik, így a hajóhoz való csatlakozásnál a szentély enyhe patkóalakban befelé hajlik (24. kép). Hasonló megoldással hazánkban igen kevés helyen találkozunk. Gerevich Tibor románkori feldolgozásában három patkóalakú szentélyzáródásos templomot említ: Nyitrát (Nitra), Podolint (Szepes m.) és Nádasdot (Trstené, Liptó m.), s megjegyzi, hogy ez jellegzetesen későromán alaprajzi forma.

39 Mencl a nyitrai székesegyházat az 1930—31-ben végzett ásatások alapján a XIII. századra teszi.

40 A podolini templomról nem tesz említést. Arányaiban az alaprajzban közölt nádasdi templom

41 hasonlít a legjobban a gercseihez, még abban is megegyezik vele, hogy nyugati oldalán nem volt bejárata : a hajót a déli oldalról lehetett megközelíteni. Építési ideje : 1269,

42 22. kép. Szobortöredék az ásatás területéről ÖÖé '