Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota 53-77

SZILÁGYI JÁNOS AZ AQUINCUMI HELYTARTÓI PALOTA ELŐSZÓ Rövid tájékoztatást bocsátunk előre az óbudai Hajógyár-szigeten feltárt római kori építményről, topográfiai helyzetéről és kiépítésének üteméről, hogy a következőkben tárgyalandó részletek átfogásához és megértéséhez világosabb képet nyerjünk. Eddigi előzetes közléseink 1 a külföldi szakirodalomban legutóbb keltettek visszhangot. Doppelfield a kölni római kori császári palota feltárásáról írt beszámolójában 2 kénytelen beismerni a szakvilág nevében, hogy igen keveset tudunk a helytartói praetoriumok, magánrezidenciák formájáról stb. Szerencsés esetnek látja ő is, hogy Budapesten most feltárták az aquincumi praetoriumot, amely „porticus-villa tipikus példája, kerek sarokrizalitokkal, csarnokokkal". Colin a katonai parancsnoki lakóházak fontos példájának értékeli a még feltárás alatt álló óbudai épületet, 3 amelyhez a Flaviusok korában épített margidunumi (Britannia) parancsnoki villát vonja legközelebbi párhuzamba. 4 Immár elfogadott megítélés tehát, hogy az óbudai Hajógyár-sziget építménye a kelet­pannóniai császári helytartó luxusvillája (villa urbana). Erre mutat, hogy Aquincum legmonu­mentálisabb épületével állunk szemben, amely méreteiben egyenrangú a Vetera Castra-i, 5 Dura Europos-i, kölni 6 példákkal ; az első építésben a tartomány összes csapattestei közreműködtek felhasznált tégláik bélyegei szerint ; 7 a déli szárny közepén (az 1. képen a 27. sz.) külön, zárt udvar sarkában emelt szentély körül egész sorozat fogadalomteljesítő kőoltárkát állítottak fel, amelyeket mind helytartók (egyetlen esetben a helytartó szabadosa) készíttettek. 8 Azonban nem tiszta példája a sarokrizalitos, előcsarnokos, közép nagytermes villatípusnak, amelynek pl. a behatóbban ismertetett am hostërti, 9 saalburgi, 10 bollendorfi 11 és britanniai 12 esetek meghatároz­hatók, és amely villatípus legnagyobb kedveltségre Belgica, a két Germania és Britannia tarto­mányokban jutott a császárkor folyamán. Olykor a porticusos villa tornáca mögött a centrális terem helyén udvar található. 13 Alapjában véve azonban, amint már kimutatták, az itáliai villa­építészetnek őstípusa a porticus-villa, 14 amely az i. sz. I. százada óta a római birodalom egyéb részeiben is elterjedt. 15 A fejlődés során a peristyliumos (belső díszkertes) villatípussal kapcsoló­dott. A két fő villatípus egymásra hatásához ma is még Swoboda fejtegetései az alapvetőek. 16 Az aquincumi helytartói villa is, miként későbbi párhuzama, a Dura-Europos-i főparancs­noki magánpalotának még összetettebb alaprajza, építészettörténetileg nem egyszerű típus, hanem a peristyliummal kombinált kialakítása a saroktornyos, homlokzati dísztornácos (porti­cusos), centrális nagytermes luxusvilla-típusnak. Colin érdemlegesen figyelmeztet arra, hogy a lambaesisi praetorium nem vethető össze ezekkel a helytartói magánrezidenciákkal, mert az csak fegyver- és municióraktárul, a hadijelek stb. kápolnájául, a principálisok irodáiul szolgált, de lakásjelleg nem nyilvánult meg a lambaesisi praetoriumban. 17 Aquincumban is a helytartói magánlak elkülönülten állott a szolgálati építményektől, miként pl. az Euphrates menti fővárosban a főparancsnok privát palotája. 18 A saroktornyos, jól védhető, előtornácos épülettípust választották az elsőnek megépítendő, keleti szárny mintá­jául ; ez a villatípus biztonsági szempontból felelhetett meg a nyugati tartományok határ­övezetében is. 19 Az óbudai szigeten feltárt palota a biztonsági követelmények tekintetében közel m

Next

/
Thumbnails
Contents