Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Nagy Emese: A középkori Gercse község temploma 543-564

hoz. Falaik alapozása ugyanis 0,78 m-rel kezdődik magasabban a szentélyénél, az északinak padlószintje pedig 10 cm-rel magasabb a szentély barokk téglaszintjénél (13. kép). Ez alatt a szint alatt egységes keverék, barna földréteg van, korábbi szint nyomai nélkül. Az ásatások eredményeivel kapcsolatban kissé bővebben kell foglalkoznunk a templom belsejében és külső déli oldalán talált temetővel. A templom belsejében a feltárt területeken 1,40—1,60 m mélységben (a 0,00 ponttól számítva, amely az északi sekrestye átjáró küszöbszintjét jelenti, így a sírok a középkori szint alatt átlag 0,80—1,00 m mélységben voltak) nyolc keletéit középkori sírt találtunk, ezek közül teljesen csak ötöt tártunk fel. A másik háromnak csak lába, ül. koponyája jelentkezett a feltárt szakaszban, így ezek helyükön maradtak. A templombelsőben feltárt csontvázak általában egy rétegben helyezkedtek el, átlag 1,50—2,00 m távolságban egymástól, kivétel csak az 5. és 16. sz. sír volt. ezek félig egymás fölött voltak. Ezek mellett a sírok mellett — egy, az 5. sz. váz mellcsontján levő horgaskapocs kivételével — leleteket nem találtunk. Datálásukat elősegíti mégis az az előbbiekben már említett jelenség, hogy két váz lábait a barokk pilléralapozások lerakásánál levágták (21. kép), valamint, hogy a sírok fölötti szakaszon a középkori szint fölötti szabályos rétegződéseket nem bolygatták meg : így a sírok csak középkoriak lehetnek. A sírok középkori voltára mutat egy másik mozzanat is. A feltárás folyamán ugyanis a szentély előtt, a hajó keleti végén, a barokk szint magasságában két sírkő került elő. Az egyik törött sírkövön XVIII. századi betűtípussal felírás volt, amely szerint a templom XVIII. századi kegyurai, a Tersztyánszky- és Szunyogh-családok egyes tagjai ide temetkeztek (17. kép).

2 A másik, jobboldali sírkő egyszerű, teljesen sima, minden felírás nélküli lap volt. Először a feliratos sírkő kerülhetett a helyére, mert ez alatt szintnyomokat nem találtunk, míg a sima lap alatt barokk téglaszint maradványai voltak. A kutatások folyamán feltártuk a feliratos sírkő alatti területet. A barokk sírkő északi széle alatt, 1,40 m mélységben, azaz a hajó nyugati felében talált sírok szintjén bolygatott, koponya nélküli csontváz került elő (14. sz. sír). Ettől kissé jobbra, a sírkő tengelyében, 40 cm-rel mélyebben, tehát 1,80 m mélységben találtuk meg a barokk-kori csontvázat (15. sz. sír), feje körül textilmaradványokkal, lábfején valószínűleg cipőjének csattjával és csizmapatkóival. A csontváz körül nagy mennyiségben kerültek elő a tölgyfakoporsó maradványai és koporsószegek. A 15. sz., mélyebben fekvő tetem elhelyezésekor tehát korábban ottlevő és magasabb szinten fekvő középkori csontvázat bolygattak meg. A XVIII. századi sír lábánál behullva Zsigmond-kori pénz került elő, ez valószínűleg a 14. sz. sír bolygatásakor eshetett a mélyebb szintre. Ez tehát szintén azt bizonyíthatja, hogy a templombelsőben 1,40 és 1,60 m mélységben levő sírok középkori eredetűek. A templom külső, déli oldalán talált sírok már sűrűbben helyezkedtek el és több rétegben voltak egymás fölött. Az itt talált tizenöt sírból kilencet tártunk fel és szedtünk fel teljesen, a többi — ásatástechnikai okokból kifolyólag — eredeti helyén maradt. A sírok itt 1,30—1,70 m mélységek között kerültek elő, a 3/a árokban azonban a D—

F jelzésű, kiszedetlenül maradt csontvázak 1,70-es szintje alatt előfordulhatnak még további sírok is. A 3/a árok déli végén előkerült 13. sz. sír mélysége 2,40 m. Ez a csontváz — ellentétben a többi keletéit sírral — D—É irányban feküdt. Egyébként a templomon kívüli csontvázak közül ez volt az egyetlen, amely mellett a sír korát meghatározó pénz — Zsigmond érméje volt. A sírok nagyobbik része minden melléklet nélkül került elő, volt közöttük azonban egynéhány, főként gyermeksír, ahol gyér tárgyi maradványokra bukkantunk. így az 1. sz. gyermeksír koponyáján gyér pártanyomok látszottak, a 2. sz. kisgyermek vázán a nyak és mell tájékán zsinórmaradványok voltak, a 3. sz. sírban kis medaillont találtunk az alsó bordák fölött, s ugyanennek kis helyen megzöldült koponyacsontja szintén valami fémes tárgy vagy fémszál, valószínűleg párta maradványára utalt. A 10. sz. gyermeksír mellének jobb oldalán horgaskapocs volt. A 11. sz. gyermeksír koponyáján párta nyomai kerültek elő, a 12. sz., ugyancsak gyermekkoponyán pedig zöld elszíneződés látszott. A foszlányos maradványok pontos datálásra nem alkalmasak, de a tetemek feltehetően a középkorban kerültek a földbe. Ami az ásatások folyamán előkerült egyéb leletanyagot illeti : az eredmény nem jelentős. Hasonló leletre, mint a 30-as években a templom környékén előkerült és azóta elkallódott románkori bronz füstölő, nem bukkantunk. Legjelentősebb darabunk talán az a meglehetősen gyengén 548