Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Lenkei Mária: Későrómai temetőrészlet az Emese utcában 535-542

A 11. sírban előkerült töredékes agyagtál (3. kép 11) párhuzamát Intercisában találjuk meg. Sági korát a III. század második felére helyezi.

18 A 12. sírban talált hagymafejes bronzfibula szinte elmaradhatatlan kelléke a későrómai temetőknek. Típusa egyszerű, igen gyakori.

19 A leletek tehát kronológiailag a sírokat a III. század végére, IV. század elejére határozzák meg. Ez a terület topográfiailag közel fekszik az Aquincumból Brigetióba vezető útvonalhoz. Az Emese utca összeköti a Vörösvári utat a Bécsi úttal. Keresztülszeli az Újlaki-téglagyár egy régebben felhagyott területét. A közvetlenül a katonai táborhoz csatlakozó canabae erre a területre is kiterjedt, ez volt legészakibb része, amit az épületmaradványok is bizonyítanak. A Bécsi úton végig római sírok helyezkednek el. A 98. sz. ház telkén épületmaradványok között kisebb sírépítmény állott. Téglasírok is kerültek elő, amelyeknek építésénél a szomszédos III. századi temetőrósz szarkofágjainak kőlapjait is felhasználták.

20 Gazdag sírok láttak napvilágot a volt Victoria-téglagyár területén ; 1881-ben itt szarkofágok is kerültek elő.

21 Az Űjlaki-téglagyárban 1882-ben sírhoz tartozó domborműves kőlap bukkant elő.

22 A Bécsi út 102. sz. ház telke alatt igen gazdag sír feküdt, sok aranyékszerrel, amely ezen a területen a IV. századi temetkezést bizonyítja.

23 Került elő innen egy szarkofág is, amelyben M. Aurelius Stratonicus a leg I AD katonája volt eltemetve. Minthogy a halott nem az aquincumi, hanem a másik pannóniai, a brigetiói legio katonája, a III. század elején történt a temetkezés, a területet tehát akkor vették temető céljaira használatba.

24 A Bohn-téglagyár területén előkerült sírokat már említettük a zsugorított csontvázzal kapcsolatban. Szilágyi ezt a temetőrészt is a katonai coloniához tartozónak véli.

25 Az Emese utcai sírok újabb adatokat szolgáltatnak az Aquincumi katonaváros temetkezéséhez. Ez a részlet topográf iailag is és kronológiailag is beleillik az eddig felkutatott és ismertetett temetőrészek sorába. A sírok korát a mellékletek és a topográfiai helyzet alapján a III. század végére, IV. század elejére tehetjük. 9. kéj) 10. kép 540