Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Lenkei Mária: Későrómai temetőrészlet az Emese utcában 535-542

LENKEI MÁRIA KÉSŐRÓMAI TEMETŐRÉSZLET AZ EMESE UTCÁBAN 1955 decemberében és 1956 januárjában Óbudán az Újlaki-téglagyár volt szemétlerakodó helyén az SZTK rendelőintézet építkezése közben római sírok és épületmaradványok kerültek elő. A leletmentést a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Osztálya végezte. Az építkezés alapozási munkálatai négy szelvényben folytak. Az itt ismertetett temetőrészlet azokat a sírokat foglalja magában, amelyek ezen szelvényekben kerültek elő (1 — 2. kép). Feltételezhető, hogy az építkezés területén még több sír rejtőzik a föld alatt, de ezek feltárására nem volt lehetőség.

1 1. kép Mivel a terület évtizedeken keresztül szemétlerakodó hely volt, a sírok mélyen kerültek elő, hiszen még a régebbi modern szint eléréséhez is nagy földtömeg eltávolítása volt szükséges. A római nívó az épületmaradványok fekvéséből és padlószintjéből volt megállapítható. A sírok a római szint alatt l

1

/^—2 m-nyire helyezkedtek el, az épületeken kívül. Az épületek az aquincumi katonavároshoz tartozó canabae részei voltak. Ez a temetkezés megtörténtekor még lakott terület volt. Az épületek pusztulását Nagy Tibor a IV. század elejére helyezi. A leletmentés folyamán ezen a helyen tizenhárom sír került elő. Ezek közül négy téglasír volt, nagy tegulákkal kirakott fenékrésszel, oldallapokkal, s nyeregtetős megoldással lefedve. A többi sír simán agyagba volt vágva. Tájolásuk nagyjából észak—déli, kisebb eltérések mutatkoznak mind nyugat, mind kelet felé. A fej azonban mindig az északhoz közelebb eső részen helyezkedett el. A csontvázak nyújtottak, a karok a mellen vagy hason voltak keresztbefektetve. Egy kivétel mutatkozik a tájolás és fektetés tekintetében a 6. sír esetében. Ebben egy 16--17 éves nő zsugorított csontváza feküdt fejjel nyugatnak. Hasonló jelenséggel találkozunk a Bécsi út 166. sz. alatti Bohn-téglagyár területén előkerült temetőrészletben. Itt szintén csupa nyújtott csontváz között is egy zsugorított fiatalkorúnak a sírja bontotta meg a kép egységét.

2 Az Emese utcai csontvázas sírok sorát egy hamvasztásos temetkezés szakítja meg (7. sír). Korban azonban ez is beillik a csontvázasak sorába. A korsó, amelyben a hamvak és a kalcinált csontok voltak (3, 6. kép) helyi készítmény, az aquincumi Schütz-vendéglő mellett talált fazekasműhely gyártmányainak formáival azonos. Ez a műhely a III. század közepéig működött.

3 A korsó anyaga ennek a műhelynek a darabjaitól eltérő nyers, világos színű, amely egy újjászervezett műhely létezése mellett bizonyít. Ennek korát tehát a III. század második felére tehetjük. A tizenhárom előkerült sír közül ötben találtunk mellékleleteket.

4 Ezek között szerepelnek agyagedények, üvegedények, bronzékszerek s egy vasládika. A melléklet nélküli sírok aránylag nagy száma az ide temetkező lakosság anyagi jólétének hiányosságát bizonyítja. 535