Budapest Régiségei 18. (1958)

ANYAGKÖZLÉSEK - Jankovich Miklós: Adatok Óbuda középkori helyrajzához : hol állott az óbudai klarisszák kolostora? 487-499

állapotnak; ennek valószínűségét az épület középkori eredetű fal- és kapurészlete is alátámaszt]

a.

âl Természetesen az itt kifejtett feltevés helytállóságát végső fokon csak a tekintetbe jövő terület feltárása döntheti el. Amikor tehát az óbudai klarissza kolostor helyét a város előbb megjelölt részén kell rögzítenünk, vizsgáljuk meg, hogy ez a feltevés hogyan viszonylik a kolostor helyét megjelölő középkori oklevelek adataihoz. A kolostor fekvéséről tesz említést egy 1373. évi oklevél. Szepesi Mihály országbíró előtt Zalai Tamás és neje, Margit, óbudai Vidus Pál leánya, eladja 26 hold szántóföldjét az óbudai klarisszáknak.

32 Az említett 26 hold fekvéséről egy korábbi, 1332. évi oklevélből is értesülünk, amikor Vidus Pál és testvérei azt Mihály fia Miklós özvegyétől, Katus asszonytól megvásárolják.

33 A két oklevél adatainak összevetéséből megtudjuk, hogy a kérdéses terület egy nagyút (via magna) két oldalán terül el, délen a hajdani Kurszán-vár határolja, északon pedig a királynéi várnak nagyútig futó kőfaláig, valamint a klarisszák kolostoráig terjed. Kurszán várának a Nagyszombat utca menti régi római amfiteátrumot kell tekintenünk,

34 a via magnat pedig a Budát Óbudával összekötő és a jelenlegi Kiskorona utca táján volt úttal azonosíthatjuk.

35 Az említett 26 holdnyi terület tehát egy dél felé szűkülő téglaalakú területet alkothatott,

36 amely a Kiskorona utca két oldalán, északon a Calvin utcai ref. templomig, valamint a serfőzőház környékéig, délen pedig az amfiteátrumig terjedt. A 26 holdnak ezen területen megadott három pont közé való beillődése alátámasztja a kolostor fekvésére vonatkozó feltevés helyességét. A hajdani óbudai klarissza kolostor hollétére irányuló kutatás egyben fényt vet a város egyik legrégibb házának, a Menegati—-Auer-féle serfőzőháznak múltjára is. Az épületnek régisége, valamint jelenlegi állapotában is kor- és művészettörténeti értéket képviselő falai indokolttá tennék annak műemlékké való nyilvánítását és az 1774. évi rajzok alapján való restaurálását, hogy ezzel is hozzájáruljunk múltunk napjainkban is fogyó emlékeinek megmentéséhez. JEGYZETEK 1 Székesfehérvári áll. lt. Jankovich-lt. fasc. 45. 2 Orsz. Lt. Zichy-lt. fasc. 142. No 27. 3 Uo. fasc. 3 nb. No 467. 4 Uo. fasc. 206. p. 128. Ugyancsak ezzel foglalkozik dr. Gárdonyi Albert „Óbuda kísérlete a szabad királyi városi jog megszerzésére" c. munkája is. Városi Szemle II (1946) 129. 5 Ifj. Csemegi J., Hol állott egykor az óbudai királyi vár? Kny. MMËE Értekezések, Beszámolók a Műszaki és Gazdaságtudományok Köréből (1943) évi V. sz. 8. 6 Orsz. Lt. Zichy-lt. fasc. 205. p. 272. 7 Uö. fasc. 128. p. 770. — A magyar udvari kamara 1716. szeptember 25-én kelt véleményében, Zichyék érvelését magáévá téve, megállapítja, hogy a királyné óbudai városrésze Buda város területén a hegyek alatt volt. Óbudának a kamara által 1766-ban történt megváltását megelőző peres eljárás során a család hivatkozik a fenti hivatalos megállapításra és a királynéi város fekvését következően határozza meg : „Ita vero hac una Veteris Budae parte, quam Ludovicus idem in Civitatem Reginalem Privilegio constituit in usus Regináé excisa, altera autem superiori liempe eius parte cum maiori Promontoriorum ac Camporum Districtu pro Capitulo Ecclae Budensis manente ; Ceterum inter notamque hanc Civitatem Metis solemnibus positis, ex una olim Vetere Buda sciebant, dna Reginalis nempe in situ inferiori, quam Fiscus Regius medio Peculij Civitatis Budensis üt potissimum, sub nomenclatura Suburbij Neustift, hodiedum possidet : altera superioris Capitularis in situ jacens, qua nunc per Comitem possidetur circa id, ut alteram illám Reginalem civitatem ipsos possidere dici possit, nisi si quae Pars ex illa commixta esset." Uo. fasc. 209. p. 437. 8 Széchényi Könyvtár. Térképtár TA. .1548. 9 Bárt)

'ai Szabó L., Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Bp. 1935, 22. 10 Orsz. Lt. Zichy-lt. fasc. 207. p. 759. 11 Uo. fasc. 125 nb. p. 290. 12 Uo. fasc. 12 nb. No. 1712. 13 Uo. fasc. 206. p. 67. 14 Uo. fasc. 207. p. 33. 15 Uo. fasc. 3 nb. No. 441. 16 Uo. fasc. 3. nb. No. 480. 17 Uo. fasc. 51 nb. p. 515. 18 Uo. fasc. 208. p. 196. - Szabó Ferenc tiszttartó 1717. május 18-án írja Zichy Péternek : „Az óbudai serfőző és a Zsidó között nagy villongás vagyon, a korcsmákban, hogy nekik nem engedik árulni, mivel mindenik azt kívánja, hogy árulhasson, a contractusba pediglen nincsen, hanem egy distrahálhat söröket ott való korcsmán. Azon is veszekednek, mivel a zsidó elsőben occupálta a jobbik korcsmát.. ." Ugyancsak fasc. 208. p. 211 alatt 1718. február 4-én : „A zsidó Flesch, nem tudom mit tegyek, vetélkedik Auer urammal a sör árulása miatt, azt mondja a korcsmáros, más sorit nem 496