Budapest Régiségei 18. (1958)

ANYAGKÖZLÉSEK - Jankovich Miklós: Adatok Óbuda középkori helyrajzához : hol állott az óbudai klarisszák kolostora? 487-499

a Menegati-íéle serfőzőház elmaradt bérének megfizetésére,

23 majd pedig, mivel pénzét nem kapja meg, az özvegy hajdúival és cselédjeivel a serfőzőházból kidobatja, ingóságait pedig bérkövetelése kielégítésére lefoglalja. Auer Jánosnak, akin csak rajta levő ruhája marad meg, ottvész minden készpénze, aranya, ezüstje, ruhái, bútora, négy lova, négy ökre, négy tehene, négyszáz akó bora, ugyancsak elveszti két hold szőlőjét és békésmegyeri malmának bérletét. Az elszenvedett kár és szégyen megrendíti egészségét, még az évben meghal. Amint az ingóságok felhasználására vonatkozó uradalmi kimutatásból kitűnik, az abban felsorolt 60 db tárgy hovafordításának részletezése szerint az arany tárgyakat az özvegy vette át, ezüstöt, ónt beolvasztották, ruhákat, bútorokat eladták, edények az uradalmi kocsmába, lovak, baromfiak a majorságba kerültek. A kimutatás ezt követően „Aus dem Preühaus" cím alatt a serfőzőház felszerelésének felhasználására tér ki, ezt részben eladták, részben a másik serfőzőházba vitték át, ezzel a Menegati—Auer-fóle serfőzőházat meg is szüntetik.

24 Zichy Eerenc püspök az évek hosszú során át anyagi támogatásban részesíti Auer János utódait, fiának egy hozzá 1761-ben intézett, segélyért folyamodó leveléből megtudjuk, hogy a család kilenc évig húzódó per útján keresi igazát, ami végül 1900 forint kártérítés megítélésével fejeződik be, holott a kár szerintük a 9000 forintot is meghaladta.

25 A Menegati—Auer-féle serfőzőház megszűnésével megritkulnak az óbudai serfőző házak további sorsáról beszámoló adatok. 1737-ben Zichy Péterné bérbe ad egy sörházat Pratin Eleonórának és fiának, Geiger György Jánosnak,

26 bár a szerződésből nem tűnik ki, hogy az melyik sörházra vonatkozik, az új bérlőket a Menegati-féle sörház megszűnésével Hirschl utódainak kell tekintenünk, és indokoltnak látszik az a feltételezés is, hogy ez a sörház azonos azzal a serfőzőházzal, amely a Serfőző utcában működött ós ennek az utcának nevét adta. Erre utal B. Bevilaqua Béla, a „Magyar serfőzés története" c. munkájában, ahol erre vonatkozóan a következőket írja: „... az óbudai serfőzőház, melynek helyéül idős óbudai polgárok a mai Serfőző uccának a Dunára ugró legvégét mutatják, ott a Serfőző utca folytatását tevő Kulcsár utca sarkán, dunaparton jelölve meg egy régi ház részletét, mely szerintük a régi serfőzőház volt. A Kulcsár utca — eredetileg a Serfőző utca része — 1875-ben kapta nevét. Az óbudai serfőzés tovább tartott, mint a budai, 1840-ben Óbuda kamarai mezőváros volt még és nem állott a budai tanács statútumai alatt. Mai óbudai öregek a mészáros eredetű Prosz családot emlegetik, mint az utolsó óbudai serfőzőket." Ez a serfőzőház azonban ma már a múlté, az Árpád-híd építése alkalmával került lebontásra, telke a hídfő déli oldalára esik. A klarisszák telkének megállapítására irányuló kutatásunk során felvetődik a kérdés, vajon mi szolgáltat bizonyítékot arra, hogy Óbuda két serfőzőháza közül nem a Serfőző utcai volt-e az, amely 1719-ben az apátnő levelében említett kolostor romjaival szemben állott? A kérdés eldöntéséhez közvetlen adat nem áll rendelkezésünkre, mégis felmerül több olyan szempont, amely elősegíti annak tisztázását. A fenti serfőzőház helyi köztudat szerint is a múlt század elejéig működik, így nem tekinthető azonosnak az 1735-ben megszüntetett Menegati—Auer-féle serfőzőházzal, ahol annak építésekor „Brandstatt" megjelölésű romokról számolnak be. De nem támogatnak egy ilyen irányú feltételezést a kolostor fekvésére utaló középkori oklevelek sem, ezek ismertetésére jelen tanulmány befejező részében térünk ki. Ezen kitérés után most kísérjük tovább a Menegati—Auer-féle serfőzőház sorsának alakulását. A Zichy-uradalom vezetősége 1762. január 4-én kimutatást készít Óbuda területén levő bérházairól, felsorolva abban házanként a lakók névsorát és az általuk fizetett bérösszeget.

27 A kimutatásban a következő épületek szerepelnek : „Im alte Preühaus, in dem Herrschaftlichen Beckerhaus, im Gemeind Müllerischen Haus." Az „alte Preühaus" néven szereplő lakóház elnevezéséről arra kell következtetnünk, hogy a szóban forgó épület a Menegati—Auer-féle serfőzőházzal azonos, egyrészt azért, mert ez volt a két óbudai serfőzőház közül a régebbi, másrészt, mert az „alt" jelző jelen esetben, miután az eredeti rendeltetése megszűnt, a „néhai" jelző fogalma szerint értelmezhető. Az épület 17 lakást foglal magában és a kimutatásban szereplő lakók nevei után ítélve zsidók lakják. A lakások számából következtetve az épület ez időben már emeletes, míg a szomszédos bérházak, amelyeket szintén zsidók laknak, földszintesek. 494