Budapest Régiségei 18. (1958)

ANYAGKÖZLÉSEK - Jankovich Miklós: Adatok Óbuda középkori helyrajzához : hol állott az óbudai klarisszák kolostora? 487-499

új rendházukat. Ennek okát talán azzal magyarázhatjuk, hogy a budai vár ez időben a tanító rend részére több működési lehetőséget biztosított, mint a romjaiból lassan épülő Óbuda. Az óbudai klarissza kolostor telkének visszaszerzésére irányuló első lépést 1710 táján Amadé Johanna, a pozsonyi rendház főnöknője teszi meg. Eredménytelen egyezkedési kísérletek után Csáky Franciska apátnő, akit rokoni kapcsolatok fűznek a Zichy-családhoz, veszi kezébe ügyüknek intézését. Zichy Péterhez 1719. augusztus 25-én intézett levele nemcsak Óbuda múltjának feltárását szolgáló fontos emlék, hanem útmutatás a klarissza kolostor sokat vitatott helyének megállapításához is. A levélnek kutatásunk tárgykörére vonatkozó része következően szól : ,,Tudva vagyon Kegyelmednél kedves Eöcsém uram, hogy Isten kegyelmébül s előttünk Járóink rendeletébül, az mi néhay O Buday Fundationkra avagy annak megh nyitására le gyüttünk, de mivel 0 Budára, ugy mint bátorságos kő falkerités nélkül való helyre, a Római Szentséges Pápák és Conciliumok rendelése ellen nem szállhatván, Buda felső Várassába kellettet szállanunk, az hol is az helynek szorossága miat, a minden napi táplálásra szükséges Maiorsághnak semmi hellyét s módját nem láttyuk. O Budán pedigh a mi néhay szerzetes Calastromunknak bizonyos ieleit most is megh mutatyák, ugy mint kegyelmed mostani serfőző háza ellenében egy Puszta hely vagyon, mellyen három darab puszta kő falnál egyéb nincsen, ezt azért mint igaz fundationalis Jussunkat, hogy kegyelmed Istenre nézve is és maga szép Attyafiságos Gratiabul is vissza bocsátani kezünkhöz Méltóztassék, kérjük és kívánjuk, mely iránt is Attyafiságos Resohitióját alázatosan elváriuk . . ."

10 Zichy Péternek a levélre adott válaszát nem ismerjük, de nemigen lehet kétség afelől, hogy az elutasító volt. Csáky apátnő kezdeményezését — a levél erélyes hangja után ítélve — további lépésnek kellett volna követnie, ez azonban elmaradt. Az elmaradás okáról Csáky Imre kalocsai érseknek Zichy Péterhez 1720. július 26-án intézett leveléből értesülünk : „Szegény Franciska néném Budán ez árnyék világhbul kimúlt."

11 A vitás ügyre vonatkozóan ezt követően már csak tizennégy év elteltével találunk ismét feljegyzést, ahol a szerepek felcserélődnek, és aki tartozik, az most követel, özv. Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna tiltakozik az ellen, hogy a budai várban letelepedett klarissza apácák az óbudai előnevet használják.

12 Csáky Franciska apátnőnek az óbudai klarissza kolostor hollétére vonatkozó értesülésének helytállóságához nemigen férhet kétség. Bár maga a rend közel két évszázadon át el is szakadt Óbudáról és rendi hagyományai kolostora fekvésének helyét meg nem őrizhette, egy város legjelentősebb épületének vagy épületcsoportjának emlékét a helyi köztudat is fenn kellett, hogy tartsa, ha az ottlakók egymást követő nemzedékében a folytonosság nem szakadt meg. Ennek a folytonosságnak lehetőségéről szerzünk tudomást egy Pest vármegye szolgabírája által 1720-ban megtartott tanúkihallgatás során, ahol négy magyar jobbágy vallomásában előadja, hogy mint óbudai lakos a török megszállás idején Óbudán született.

13 De ugyancsak a már korábban említett 1610. évi portaösszeírás is arra enged következtetni, hogy Óbuda városát a hódoltság idején — ha kis számmal is — magyarok lakták, akik helyi hagyományaikat megőrizhették. Erre utal az apátnő levele is aki maga is arra hivatkozik, hogy kolostoruk helyét „most is megh mutattyák". Az elmondottak után kutatásunk további feladata a Csáky Franciska levelében megjelölt serfőzőház helyének megállapítása, hogy ezen keresztül a „serfőző ház ellenében" volt klarissza kolostor telkét megtaláljuk. A hajdani serfőzőháznak a Zichy-le véltárban fellelhető adatai nem csak Óbuda egyik legrégibb házának 260 éves múltját elevenítik fel, hanem fényt vetnek a város újkori történetére is. A serfőzőházra vonatkozó első adattal 1697. január 21-én kelt szerződésben találkozunk, amelyben Zichy István, Óbuda akkori földesura megállapodást köt Menegati Baptista Jánossal egy Óbudán létesítendő serfőzőházra és annak bérletére. A szerződés 6. pontja szerint : "Solle der Bierbreyer vorhierein der ausgezeichneten Brandstatt 70 Klafter lang und 30 Klafter breith sambt dem drey frey Jahre 200 f. par erleg."

14 Brandstatt, azaz tűzvész pusztította hely azonosítható az apátnő által megjelölt, a serfőzőház előtt levő puszta romos hellyel. Menegati B. János serfőző nevével a továbbiakban az óbudai r. k. plébánia halotti anyakönyvében találkozunk, 1709. január 26-án hal meg 42 éves korában. Özvegye 1711-ben a serfőzőház építési költségeinek. 2545 forintnak szerződésük értelmében való megtérítését kéri Zichy Pétertől. A Zichy-család, dacára kiterjedt birtokainak, amelyek ezekben az időkben úgyszólván csak 490