Budapest Régiségei 18. (1958)

ANYAGKÖZLÉSEK - Jankovich Miklós: Adatok Óbuda középkori helyrajzához : hol állott az óbudai klarisszák kolostora? 487-499

Óbudán az 1700-as években kerül sor nagyobb számú németajkú lakosság betelepítésére, a gazdasági vérkeringésnek erősödése nyomán jelentkező' gazdasági érdekek vetik fel első ízben a régi birtoklás kérdésének tisztázását. A középkori királynéi város és birtokrósz ügyének felelevení­tése különös módon nem az udvar vagy a kir. fiscus részéről indul meg, hanem azt a földesúri kötelékek alól szabadulni kívánó német telepesek kezdeményezik. Inczmann Tamás több óbudai telepestársával együtt 1715-ben beadvánnyal fordul a királynéhoz, régi oklevelekre hivatkozva azt kérik, hogy Óbudát mint királyné városát helyezzék vissza a már feledésbe ment hódoltság előtti jogaiba és szabadságába. 4 Tudjuk, hogy Óbuda királynéi városrészét I. Lajos király 1355-ben szakította ki az óbudai prépost tulajdonából, a2 erre vonatkozó oklevél határjárása szerint megállapítható, hogy a prépost városrésze hozzávetőlegesen a jelenlegi Árpád-híd meghosszabbított vonalától északra, valamint az ezt szelő régi római aquaeductus vonalától keletre feküdt, míg a királynéi városrész ezen vonalaktól délre, ill nyugatra terült el, magába foglalva a jelenlegi Calvin utcai ref. templom helyén állott királynéi várat is. 5 Míg Inczmannék kérelmét a bécsi udvar érdeklődéssel fogadja, a váratlan fordulat a Zichyeket sem éri felkészületlenül. Ök már évekkel ezelőtt gondosan összegyűjtötték az Óbuda középkori birtokviszonyaira vonatkozó adatokat, ennek köszönhetjük, hogy levéltáruk a város múltját érintő számos oklevelet megőrzött. A tényekkel bizonyára tisztában voltak, erre utal ugyanis az a körülmény, hogy felkérésükre Pest megye alispánja 1700-ban éppen az 1355. évi határjárás alapján járja be és állapítja meg Buda város és Óbuda napjainkig fennálló közös határ­vonalát. 6 Zichy Péter, Óbuda földesura, a birtokát fenyegető veszély elhárítására elsősorban hűtlen­séggel vádolt jobbágyaival szemben lép fel, majd pedig, amikor azok szorult helyzetükben Bécsben és Pozsonyban pártfogókra tesznek szert, felhagy a megtorlással. A hat évig elhúzódó és széles hullámokat felkavaró ügyet a Zichy-család javára döntik el. A per során a magyar kamarához és kancelláriához felterjesztett jogi fejtegetéseik és tiltakozásuk mellett figyelemre méltó az az érve­lésük, hogy a királynéi városrész hajdani helyét határaikon kívül helyezve, a jelenlegi újlaki, vagyis neustifti részen jelölik meg, ahol a középkorban Szent jakabfalva állott. 7 Fennmaradt e korból egy térkép is, amely bizonyára álláspontjuk alátámasztását volt hivatott szolgálni. 8 Ezen a térképen a királynéi vár helyét Újlak északi határán, a jelenlegi Nagyszombat utca mentén levő, nemrégiben feltárt római amfiteátrum területére helyezik, hogy érvelésüket ezzel is az 1355. évi határjárás adataival összhangba hozzák. Részben ennek a körülménynek tulajdonít­hatjuk, hogy a hajdani királynéi várat a köztudat a XIX. században az amfiteátrum romjai­val azonosította és az erre vonatkozó kutatás évekig helytelen nyomon haladt. A török hódoltság előtti Óbudának ugyancsak egyik gazdag és befolyásos birtokosa a Remete Szent Pál nevét viselő szerzetesrend volt. A pálosok óbudai javainak, mint a fehéregyházi kolostornak és kápolnának, valamint a szomszédos békásmegyeri birtoknak visszaszerzése érdeké­ben a rend csak 1719-ben teszi meg az első lépést. Kísérletük egyelőre csak jogaik igazolását szolgáló adatok gyűjtésére szorítkozik. A pálosrend csak a középkor végével, 1482-ben jutott Fehéregyháza birtokába, valószínűleg ez az oka, hogy régi javai visszaszerzését elsősorban azon birtokainál szorgalmazza, ahol a hajdani birtoklás tényét sok éven át Összegyűjtött okleveles anyag és évszázados hagyomány révén támaszthatja alá. így Fehéregyháza visszaszerzésének ügye háttérbe kerül és végül egy jelképes tiltakozással fejeződik be, 1766-ban a rend főnöke az esztergomi káptalan előtt bejelenti ünnepélyes tiltakozását az ellen, hogy fehéregyházi kolos­toruk, békásmegyeri birtokuk más Pilis megyei javaikkal együtt Zichy Miklós örököseitől a kincstár tulajdonába menjen át. 9 A klarissza apácarendnek a régi óbudai javaik visszaszerzése iránti kezdeményezése, a pálo­sok kísérletéhez képest, még szerényebb keretek között mozgott. A rendet, mint már említettük, Anjou Károly felesége, Erzsébet királyné telepítette Óbudára 1334-ben, majd utóda, I. Lajos fele­sége, ugyancsak Erzsébet, további kiváltságokkal ós adományokkal gazdagította. Bár a török uralom alól Pozsonyba menekült rendtagok magukat az ott-tartózkodásuk idején továbbra is óbudai klarisszáknak nevezik, az 1714-ben történt visszatelepülésükkor a budai várban építik fel 488

Next

/
Thumbnails
Contents