Budapest Régiségei 18. (1958)

ANYAGKÖZLÉSEK - Bökönyi Sándor: A budai Várpalota ásatásának állatcsontanyaga, XIII-XVII. század 455-486

6. kép. Gyilokjáró. ÍR. 30. szg./3,60 m. XVI-XVII. század. - Páva — Pavo eristatus L. (1:2) PULYKA — MELEAGRIS GALLOPAVO L. Pulykából szintén egyetlen csont került elő, egy metatarsus (Vu. tábla 6; és 7. kép). Érdekessége, hogy egy XIV. századi rétegből (NUP 2 R, 585—995/0,76—1,91 m), jól datálható kerámiával együtt. Eddigi ismereteink szerint a pulyka Amerikából került be a XVI. század elején. E datálással kapcsolatban azonban több szerzőben már korábban kétségek merültek fel. így pl. Hennig a schleswigi dómban egy 1280 körüli keltezésű állatfrízen szerinte kétségtelen pulykaábrázolást fedezett fel.

83 Küenzi a schwandiburgi várromból a XIII. század végéről egy metatarsusból határozta meg a pulykát.

84 E szerzők adatain kívül megemlíthetjük még azt, hogy magyarországi, alföldi, XIII. századi temetőkben gyűrűkön több olyan madárábrázolás van, amelyet csak pulykának tarthatunk, valamint felhívhatjuk a figyelmet egy igen érdekes írásos adatra is : Csánki D. írja, hogy Mátyás király uralkodásának végén meg akarta honosítani a pulykát.

85 A király 1489-ben megkérte Maffeót, a milánói herceg követét, hogy számára a hercegtől pulykákat szerezzen. A követnek 1490-ben Milánóba írt levele szerint a király nagyon sajnálja, hogy a herceg addig a tél miatt nem küldhette el az ígért pulykákat, de egyszersmind kéri, hogy mielőbb küldje el azokat és egy hozzájuk értő embert.

86 Csánki adatával kapcsolatban az a probléma merült fel bennünk, hogy 7. kép. NUP 2R. 585-995/0,76-1,91 m. XIV. század. - Pulyka - Meleagris gallopavo L. (1 : 2) 30* 467