Budapest Régiségei 18. (1958)
ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Az aquincumi üvegek 425-448
kancsóját. Vastag szájperem, kis ívelésű nyak, zömök test és széles, bordás szalagfül. Ezeknek az edényeknek alja mind laposan benyomott, szemben az i. sz. III—IV. századi készítményekkel, amelyeknél a talp homorulata gyakran kúposán megmagasodik. 59 A (IV. t. 1, 10. kép 16) csésze? 0 Drag. 7. típusú terra sigillata tálakra emlékeztet leginkább. Kora i. sz. II. század. 61 A felgyűrt peremű, talp nélküli csészék 62 (III. t. 1, 2, 4, 10. kép 14, 15, 18) jól ismertek az i. sz. IV. századi temetők anyagából, így az aquincumi Hunor utcai II. sz. sír, 63 intercisai 64 és a kölni 65 stolbergerstrassei temetők leletei között. Az I. tábla 3. sz. (9. kép 5) látható félgömb alakú csésze™ rokon forma az előbbiekkel, csak oldala kissé megnyúltabb, ideje ugyancsak i. sz. IV. század. 67 Hasonlóak a hosszúkás poharak 68 (II. t. 2, 3, ip. kép 10, és 9. kép 2), 69 pusztán szájnyílásuk különböző. Analógiáik az i. sz. IV. századból származnak. 70 Az i. sz. IV. századi ókeresztény sírok gyakori melléklete a (II. t. 4, 9. kép 3) típusú kúp alakú pohár. 71 Legtöbb példány simán készül, néha díszítik barbotin-cseppel, 72 vagy vésett mintával. 73 Csipkézett vagy tüskés talpdíszítésű poharakat™ (I. t. 4, 10. kép 11) az i. sz. III. századi kölni gyárak készítik. 75 Ugyanitt készülnek 76 az aquincumi horpadt díszítésű félgömb alakú tálhoz 77 (III. t. 3, 10. kép 19) hasonló edények már az i. sz. II. század végén, de továbbélnek a III. század végéig. A horpadt díszítésű üvegleletek legszebbike az óbudai Hajógyár területéről felszínre került görög feliratos tál (III. t. 5—6, 10. kép 20). 78 Alján égszínkék és arany szálakból alkotott díszes keretben ugyancsak arany betűkkel „PROPINA" jókívánság. A feliratos mezőt nem az i. sz.IV. században szokásos fondi d'oro technikával készítette a művész, hanem színes, hengeres szálakból. Az alexandriai többszínű üvegedényeket gyártó műhelyben készülhetett. 79 Az ún. „kicsípett" technika legjelesebb képviselője a helytartói palota domború, ellipszis motívumú mély íáZja 80 (IV. t. 3, 9. kép 6), amely díszítésének formájával a szír—római üvegek sorában foglalhat helyet. 81 A tüskedíszítésű, félgömb alakú csészéket 82 (IV. t. 4, 10. kép 17) a kölni üveggyárakból szállították a birodalom különböző helyeire. 83 Rézsútos oldalú, lapos tálsík. M a késői császárkorban gyakoriak (IV. t. 5, 10. kép 22). 85 A későrómai üvegedények formai sajátosságait jellemzően viseli a (VI. t. 3, 9. kép 4) edénye.*® Tölcséres, behajlás nélküli szájnyílás, ívelt nyak, elkeskenyedő, sűrű horpadt díszítés, befűzéssel készült talp, sárgásfehér szín a Ny-i provinciák üvegműhelyeinek hagyományait képviseli. 87 Befűzött nyakú, gömbhasú palackok 89 (VI. t. 4, 9. kép 12) 89 , orsó alakú fiolák 90 (VI. t. 2, 9. kép 7—8) és elkeskenyedő formájú talpas palackok 91 (VI. t. 1, 11. kép 15) igen elterjedtek a császárság két utolsó századában. 92 Az i. sz. IV. századi kölni kantharost (9. kép 9) Nagy Lajos részletesen ismertette, 93 A maga nemében egyedülálló gladiátor ábrázolású vésett üvegpohár (5—6. kép) publikációja ugyancsak Nagy Lajos tollából jelent meg. 94 A Kiscelli utcai lakóház hattyúfigurás pohara (7. kép) az első barbotin díszítésű üveglelet az aquincumi múzeum anyagában. 95 A módosabb tulajdonosok lakóházainak ablaknyílásába üveglapokat helyeztek. Ilyen táblaüvegek (8. kép) ismeretesek Pompejiből, ahol fa- vagy ólomkeretbe foglalták. 96 A rómaikori ablaküvegek a barnás és zöldes színeknek összes árnyalataiban használatosak voltak. 97 Előfordul, hogy az üvegtáblát közvetlenül a fal habarcsába erősítik. 98 Ilyen töredék felszínre került Aquincumban is. Az ablaküvegeket 99 általában lelőhelyük közelében állították elő. 100 Valószínű, hogy az aquincumi üvegtáblát is a Nagy Lajos által említett polgárvárosi kis műhely gyártotta. Az előbbiekben felsorolt — nem az Aranyhegyi patak menti temetőből származó — 27 üveg analógiája alapján két nagy csoportba osztható : az első 5 db a kora-császárkorra (i. sz. I—II. század), a további 22 db pedig a késő-császárkorra (i. sz. III—IV. század) keltezhető. A bemutatott aquincumi üvegedények együttesében a korai itáliai áru jóval kisebb számmal képviselt, mint a Ny-i provinciák produktumai. Természetesen ez a kép módosulhat a további kutatással. Kétségtelen, hogy a kora-császárkori Pannóniában elsősorban a Borostyán út menti városokba, 101 Savariába 102 és Scarabantiába 103 importálták az itáliai árut. Itália, de különösen az Aquileia környéki tengerpart homokja kevés vastartalma miatt igen alkalmas az üveggyártásra. 104 Chilver önálló üvegipar jelenlétét állapítja meg. 105 Ugyanilyen kedvező hely Campania. A Volturnus folyó torkolatának homokja megfelelő nyersanyagot szolgáltatott az üveggyártáshoz. 106 Ez az itáliai üvegipar nem kizárólag az Alpoktól Itália felé eső tartományok részére 438
