Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

darabok közül az egyik legszebb példány (108. kép), a budai darabbal összevetve jól mutatja, hogy mesterünk mind a kompozíció, mind a szobrászi kvalitás terén felülmúlta európai társait. A külföldi összefüggések sorában meg kell említenünk még az erfurti díszkályhát is (109. kép), amely az oklevelek szerint 1473-ban készült el.

51 Részleteiben már erősen eltér a budai kályhától, de összhatása az ismert ép példányok közül még a legjobban közelíti meg. Rokonságát erősen alátámasztja az is, hogy az egyébként zöldmázas kályha egyes részeit (áttört ívek, párkányok) okkersárga máz fedi, a fazekas tehát itt is két szín alkalmazásával próbálkozott. A formai tagolás színekkel történő fokozása (a gótikus építészet általánosan használt módszere) kályhák esetében e korban nagyon ritka. Az oroszlános csempék előfordulása a svájci körzetben és a lovagcsempe típusának másolatai a budai kályha mesterének messzemenő hatását bizonyítják. A lovagalakos kályha a középkori kerámiaművesség messzeágazó kapcsolatainak, a mesterek vándorlásának szempontjából is jelentős értéke a magyar leletanyagnak (110. kép). JEGYZETEK 1 Stuckelberg, Denkmäler zur Basler Geschichte. N. F, Basel 1912, 60-61. t. 2 Az irodalomban eddig közölt magyarországi kályhacsempék és kályhaszemek között XIV. századi nincsen ; a Kádár Z. által feldolgozott egri csempe — Arch. Ért. 76(1949) — és a nadabi csempék a XVI. századnál korábban nem készülhettek. Utóbbiról lásd Méri I. újabb tanulmányát (sajtó alatt), amelynek kormeghatározásával egyetértünk. 3 Héjj Miklós ásatása, 1949 — 53. Északi felső udvar 10. R. 1. Dercsényi D., Visegrád műemlékei. Bp. 1951, 53. jegyz. I Dl. 42364. „• . . clibanus sive fortius ... sive ex lapidibus seu olliculis foret stabilienda." 5 1954. évi lelet, XÏÏI — XIV. századi kerámia kíséretében. Vármúzeum. 6 Budai várpalota ásatása 1948 — 52, 1 — 8. típus ; Héjj M. 1949. évi ásatása, Visegrád alsó palota,, 7. és 9. típus. Valamennyi kályhacsempe téglavörös, ill. sárgás cserépből készült, sárga ólommázzal bevonva, engobe nélkül. 7 Visegrád, palota északi támpilléres udvara, Schulek J. ásatása. 8 Héjj M. ásatása, Visegrád, alsó palota északi hátsó lépcső. 9 Holl I.: Bud. Bég. XVI. köt. Bp. 1955, 175. 10 A réteg pénzleleteit 1. : Huszár L. : Bud. Rég. XVII. köt. Bp. 1956, 225. II Országos Történeti Múzeum, lt. sz. 19/1927. Képe és leírása : Magyar művelődéstörténet. Bp. é. n. II. kot. 588. Vásárolták Nagyszebenben. 12 Szilágyi S., Magyar nemzet története. Bp. 1895, III. köt. 382, 395. 13 Holl I.: Ásatási napló 1954. E rétegeket említettük a XIV. századi anyag kormeghatározásánál is ; 1. még : Huszár i. h. 14 Szilágyi i. m. 463 — 466. 15 Voit P.: Bud. Rég. XVII. köt. Bp. 1956, 108. 16 Holl I., Világi építészet legkorábbi ábrázolása budai kályhacsempén. Építés —Építészet (1950) 419. 17 Chr. "Engel, Geschichte des Ungrischen Reichs Wien 1834, n. köt, 330. 18 TJo. 348. — Jellemző az is, hogy Zsigmond a német lovagrend nagymesterétől kapott szarvserleget is az érseknek ajándékozta. 19 Teleki, Hunyadiak kora. Pest 1852, I. köt. 190, 276. 20 A magyar középkori heraldika jelképes címer használatára 1. : -JR. Kiss I., Természetes ábrázolás az 1526. év előtti magyar czímerekben. Turul (1903) 164. — 1453-ban Hunyadi János címereslevele is feltünteti, hogy „az vörös oroszlán magát János grófot jelzi, aki . . . sok dicső háborút . . . oroszlán bátorsággal viselt, harcoló és vérző oroszlánhoz nem méltatlanul hasonlíttatik' '. 21 Teleki i. m. n. köt. 380. — Engel i. m. Hl. köt. 192. 22 Bécsi Áll. Levéltár, Birk, Quellen u. Forschungen. Bécs 1849, 245 — 246; idézi: Szilágyi i. m. IV. köt. 134. 23 Teleki i. m. H. köt. 500. old., 3. jegyz. 24 Garády S. ásatása, 3. és 4. típus töredékei, Vármúzeum. 25 Héjj M. ásatása, 4. és 7. típus töredékei. 26 Esztergomi vár 1934 — 38. évi feltárásából, 4. típus töredéke. Ásatási terület raktára. 27 Pécs, Janus Pannonius Múzeum raktára, 5. típus töredéke. 28 Kecskeméti Múzeum raktára ; a 3. típus töredékét közli : Szabó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bp. 1938, 100. old., 459. kép. 29 L. 238. old. 30 Az anyagvizsgálatról : Duma Gy. e kötetben közölt jelentését. 31 Möller I., A vajdahunyadi vár építési korai. Bp. 1913, 55. kép és Divald K., Régi magyar fazekasmunkák. Bp. 1917, 4. ábra, valamint Balogh J'., Az erdélyi renaissance. Kolozsvár 1943, 34. old., 37. kép. 32 Országos Történeti Múzeum, lt. sz. 108/1912. 117—120. Horváth A. pécsi gyűjtő hagyatékából; vala277