Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

címert íáthatunk. Az egyik sövénykerítésen ülő nyíllal átlőtt madarat ábrázol, a másik lőréses bástyafal, felül egy-egy nyolcágú csillaggal (96. kép 3—4). Utóbbi Csáktornyai Ernuszt Zsigmond pécsi püspök (1473—1505) címere. Ügy látszik, hogy a pécsi palotában 1456—57-ben felállított első lovagkályha negyven év alatt tönkrement. Ernuszt Zsigmond, aki 1498 és 1500 között kezd építkezésekbe és emel épületeket a várban,

33 hasonló kályhát szeretett volna, s fazekasa a régi — talán a lebontáskor félretett — darabok lemásolásával készítette el kályhája felső részét. Az áttört megoldást nem mindig merte megkísérelni, s ahol megpróbálkozott vele, bizonytalan kontúrokat kapott (84, 96. kép 2). A kályha alsó részéhez már újonnan mintázott és így élesrajzú negatívokat használt a megrendelő címerével ; ilyen címereket helyezett el kivágva a kályha sarkaira is (96. kép 3, 5).

34 A középkori Nyársapát község ásatásából ismerjük a fát őrző oroszlán csempéjének másolatát.

35 Az áttört mintájú csempe erősen elmosódott részletformái tanúsítják, hogy itt is a mázzal bevont eredeti csempéről készítettek új negatívot. A nyársapáti kályha többi előkerült csempéjének (az előzővel egyező zöld és halványsárga mázzal bevonva) stílusa és kivitelezése népies szemléletű vidéki mesterre vall. Valószínű, hogy valamelyik budai műhelyben tanult, itt juthatott az eredeti mintához, s ezt erősíti meg az is, hogy az ólommáz mellett megpróbált ónmázat is alkalmazni,

36 ami Mátyás budai műhelyének vívmánya. Az alföldi mester technikai eljárása nem volt elég magasfokú : mázai fakók és könnyen lepattogzanak. A kályha a XV. század utolsó éveiben készülhetett. A soproni úgynevezett gótikus-ház (Új utca 16.) újjáépítése során egy földszinti szoba boltvállának feltöltéséből más XV. századi csempékkel együtt előkerült a budai griffes csempe másolata is.

37 A darabról jól leolvasható, hogy a fazekas itt is az eredeti csempéről készített lenyomatot ; a formák természetesen elmosódottabbak és az égetés során továbbzsugorodva az eredetinél 15%-kal kisebbek (75. kép). A ház középkori lakóiról nincsenek adataink ; jellemző azonban, hogy az Űj utcai ház alaprajzi elrendezése és homlokzatának konzolsoros kiképzése jól mutatja budai kapcsolatait

38 és tanúsítja építtető jenek ízlésigazodását az ország fővárosa felé. Végül a lovagkályha nagy mórműves csempéjének mázatlan másolatát kell megemlítenünk Szt. Jakab várából (Somogy m.). Falusi fazekasmesterek munkái között is megtaláljuk a gótikus iparművészet e kimagasló