Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

Hunyadi János 1455-ben engedi át a királyi várakat, köztük a legfontosabbat, Budát a még külföldön tartózkodó királynak,

21 s ettől kezdve a László-párti Gara parancsol a várban. A magyar főurak sürgetése ellenére V. László csak rövid ideig tartózkodott az országban. 1456 februárjában jön Budára, a nyarat már Bécsben tölti, ősszel Visegrádon, majd Budán tartózkodik, hogy emlékezetes nándorfehérvári útja után októbertől 1457 májusáig ismét a budai palotában töltse a telet. Ezután Bécsbe megy, majd Prágába, ahol novemberben meghal. Mint látjuk, kétszer is éppen a téli hónapokban lakta a budai palotát, s nem valószínű, hogy ez idő 90. kép. Mérműves csempe töredékei. Budai várpalota alatt a harminc évvel korábban felállított Zsigmond-féle kályhák fűtötték volna a legfényesebb termeket. Egyébként írásos nyoma is maradt annak, hogy az 50-es években a palota felszerelésére gondoltak : 1454-ben V. László Csehországból emlékiratot küld a magyar országos tanácshoz, amely szerint „mivel megszégyenítő volna, ha a király Magyarországba visszatértekor palotáit üresen találná, kívánja, hogy azok illően fölszereltessenek".

22 1457 januárjában pedig a budai palota kiigazítására szükséges épületfa, tégla és egyebek költségére fordított 3500 forintot Pozsony harmincad jövedelmeiből fizetteti a király.

23 Ezek szerint a lovagkályhák készítésének idejét 1454 és 1457 közé tehetjük. A leletek előkerülési helye arra mutat, hogy a kályha egy-egy példányát a budai palota Dunára néző keleti szárnyában és a Friss palotában állították fel. 266