Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

66, kép. Csempetöredék Székesfehérvárról egyébként nagyon kezdetleges plasztikája csempének, amelyet egyszerű mestere valószínűleg valamely közismert ábrázolás alapján készített el (67. kép, m. 24,5 cm). A csempe vörösesszürke cserépből készült piszkossárga ólommázzal ; eddig csak a budai palotából ismerjük. Nagyobb számban került elő egy négyzetes csempetípus, amelyet Zsigmond jellegzetes négyeit címerpajzsa díszít a magyar pólyákkal és a cseh oroszlánnal. Finoman iszapolt világos-rózsaszín cserépből készült; a budai palotából aranysárga mázzal (68. kép, m. 23 cm), a nyéki vadászkastélyból fűzöld és citromsárga mázzal bevont példányait ismerjük. Az egyik budai példány a kápolna melletti udvar legalsó rétegéből (8/c. R.) került elő, s így bizonyítható, hogy a kályha, amelyhez tartozott, legkésőbb a XV. század közepén már megsérült.

10 Ugyanerről a lelőhelyről (8. R.) került elő az a mázatlan, sárgásfehér cserépből készült dongáshátú csempe is, amelynek előlapját egymást keresztező hullámvonalak hármas szalagfonata díszíti végtelen mustrában. A fonatok közeit karélyos levélmotívum tölti ki (69. kép, m. 40 cm). Néhány töredéke sötétzöld, illetve barna mázzal is előfordul. A csempetípus korát ez esetben is a lelőhely rétegeinek kísérő leletei (pl. az I. csoport Zsigmond-címeres csempéjének egy példánya) alapján helyezhetjük a XV. század első felébe. A gótikus kályhacsempe anyagban szokatlan díszítés párhuzamát egy Erdélyből származó XV. századi faliszekrény szélének lapos faragásában találjuk fel (70. kép),

11 s ez a példa is megerősíti azt a véleményünket, hogy a kályhacsempék negatívjának elkészítéséhez szükséges minták mestereit gyakran a középkor névtelen magyar faragó—asztalos mesterei között kereshetjük. KOR- tëS MÛHBLYKÉRDËSEK A Zsigmond-kor kályháinak bemutatása és a csempetípusok műhelyek szerinti összefoglalása után legfontosabb feladatunk annak megállapítása, hogy a felsorakoztatott darabok mikor készültek, illetve legalább a relatív sorrend felállítása. Véleményünk szerint az I. csoport csempéi, illetve egyetlen kályhatípusa készült a legkorábban. A kályhának mind az alsó, mind a felső részén Zsigmond négyes osztású címere szerepel, a magyar pólya, alul a brandenburgi sassal, felül a cseh oroszlánnal váltakozva. (A cseh oroszlánt 247