Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

41-42. kép. Kályhacsempék Zsigmond címerével, ill. mérműves díszítéssel. Budai várpalota (1:3) 14. típus : téglalap alakú, dongáshátú csempe áttört mérműves díszítéssel. A két csúcsíves nyílás felett kis körben három forgó halhófyag, középen lóherével (49. kép, m. 41,6 cm). 15. típus : párkánycsempe, pálca-, lemez- és horonytag felett orrtagos pálcataggal. 16. típus: lapos tetejű kerek kályhaszem, díszítése pártás fejekkel díszes hosszúfürt íí lányfej (50. kép), előfordul oromcsempe kiképzésben is (51. kép). •< A bemutatott típusok közül valószínűleg az első kilenc tartozott azonos kályhához. Az első öt típus alkothatta az alsó tűzszekrényt, egyező méreteik mellett ilyen összefüggésre mutat az is, hogy pl. a tölgyleveles sarokcsempe, amely az állatmese jelenetének ábrázolásából veszi térkitöltő levéldíszét, néhány esetben a címeres csempékhez ragasztott sarokként szerepel. A felső fűtőtérhez felhasználható dongáshátú — tehát sok szögben elhelyezhető — csempék közül a 6—8. típus méretei alkalmasak a kályha felső építményének elkészítésére (a 13. típus oroszlánláb címeres csempéi ehhez túl szélesek, valószínűleg a 12. típus négyzetes csempéjéből felrakott másik kályhához tartoztak). A kályha oromzatát a 9. típus csempéiből lehetett elkészíteni (52. kép, m. 243 cm). A csempék negatívjainak elkészítésében több mester is részt vehetett. Úgy véljük, az állatmese jelenet másolója készíthette a sárkányrend címeres és a várábrázolásos csempéket, s egy másik mester dolgozhatott a plasztikailag finomabb kiképzésű oroszlánláb címeres és 236