Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Vattai Erzsébet: A margitszigeti korona 191-210

Germaniae Historica 13. Stuttgart 1956, 772. old., 7. jegyzet. 4 L. 1. jegyzet. 5 MNM Tört. Múz. Régiségnaplói. 1847. 43. a i-in. 6 Radványi i. m. 95 — 97. 7 Uo. 97. 8 „Gróf Grünne Károly, Fens István Főhg Főudvari mestere s Meghatalmazottja felszólítja az Igazgatót, hogy a dicsőült József cs. kir. Főhg s Nádorispán által vegintézetileg a M. N. Múzeumnak hagyományozott Margitszigeti ós alcsuthi régiségeket vegye át." OL. Múzeumi iktatókönyv. 1847. ápr. 24. (47. sz). Sajnos a levél nincs meg. — „Nemzeti Múzeum Igazgatója Kubinyi Ágoston 66 sz. a. jelentvén, hogy részint Fenséges József dicsőült Nádor által hagyott régiségeknek Alcsuthon átvétele, részint némely ásatások megszemlélése végett Érdre rándulni szándékozik — e végből mind magának, mind Luczenbacher őrnek folyó május 31-től június 4-ikéig távolléti szabadságot kér." OL. Nádori hivatal Iktató Főkönyv. 298. sz. 1847. máj. 26. 536. 9 Radványi i. m. 109 —110. — Kubinyi i. m. 20-21, 10 Radványi i. m. 110. — Kubinyi i. m. 20. 11 Radványi i. m. 97-99, 106. 12 Kubinyi i. m. 20, 22. 13 Uo. 20. — Radványi az érmeket nem említi, de „görög lovag" sírjáról beszél, i. m. 109. 14 Kubinyi i. m. 21. old., 1. jegyzet. 15 Az érmek meghatározását Huszár Lajosnak köszönjük. 16 Luczenbacher i. m. 46. 17 Radványi i. m. 96. — Radványi szerint — tehát 1858-ban — a homokkő koporsó körül elszórtan ott hevert all darabra tört vörösmárvány fedőlap. Uo. 100. 18 Kubinyi i. m. 20. 19 Képatlasz az Archeológiai Közlemények II. kötetéhez. Pest 1861, IV-V. t. 20 Czobor i. m. 221 —223. — A rajzon könnyebb áttekintés céljából a Czobor-féle leírás sorrendjét követtük (3. kép). A régi állapottól eltér a csukló szögek levéldíszének elhelyezése, továbbá a 3. tag lilioma jelenleg az 5. tagon van. A korona hiányzó részeit az 1951-ben készült történeti kiállításhoz ideiglenesen kiegészítették, restaurálása azonban véglegesnek nem tekinthető. 21 A. Weixlgärtner, Das Reliquiar mit der Krone im staatlichen historischen Museum zu Stockholm. Uppsala 1954, 7. t. — Schramm i. m. III. köt. 886. 22 J. H. Hefner-Alteneck, Trachten, Kunst-werke und Gerätschaften, Frankfurt am Main 1881, 32. old., II. t. 136/a. - Schramm i. m. III. köt. 835-836. 23 Az ékkövek meghatározásának ellenőrzését és vizsgálatát Erdélyi Jánosnak köszönjük. A koronán az ékkövek egy része a zafírnál sötétebb ásvány, amely feltehetőleg cordierit. Sajnos a meghatározás csak hozzávetőleges lehet, mert a magas, zárt tokos foglalatok a kövek alaposabb tanulmányozását megakadályozzák. Az ékkövek a Czobor-féle leírás (vö. : 20. jegyzet) sorrendjében: 1 tag: sötét kő (inkább cordierit, mint zafir) és kerek műkő (Czobor tévesen nevezi gyöngynek) közt a virág kelyhében világos zafir. A liliom közepén gyöngy, két oldalt ametiszt, fent zafir, 2. tag: sötét zafir és ametiszt közt a virág kelyhében téglavörös kő (inkább égetett ametiszt, mint almandin). A liliomon három gyöngy közt zafir, 3. tag: zafir és sötétszínű kő (gagát, get vagy pótlás, Czobornál ametiszt) közt a virág kelyhében cordierit. Ennek a tagnak lilioma jelenleg az 5. tagbn van, ezért köveit ott ismertetjük, 4. tag: két zafir közt a virág kelyhében almandin, a liliom hiányzik, 5. tag: türkiz és almandin közt a virág kelyhében zafir. A liliomon fent cordierit, oldalt egy-egy almandin, középen gyöngy, 6. tag: zafir és cordierit közt a virág kelyhében almandin. A liliomon gyöngyök közt türkiz, 7. tag: cordierit és ametiszt közt a virág kelyhében türkiz. A liliomon fent almandin, két oldalt egy-egy zafir, középen gyöngy, 8. tag: zafir és cordierit közt a virág kelyhében ametiszt (Czobornál almandin). A liliomon három gyöngy közt ametiszt. A hatszirmú, fogazatos szélű lemezvirágokon elhelyezett apró gyöngyökből ma sokkal kevesebb van ínég, mint Czobor leírása idején. Lemáltak, letöredeztek. 24 Schramm, i. m. II. köt. Stuttgart 1955, 562. 25 Némethy L. — Fraknói F., Adatok árpádházi boldog Margit történetéhez. Bp. 1885, 153, 93. 26 Uo. 153. Az 1782-ben feloszlatott budai és pesti klarissza rend leltára. Esztergom, Érseki lvt. Batthyány-féle iratok. P. E. 181. 51. sz. 27 Schramm i. m. II. köt. 440 — 441. 28 Az antik császári diadém geometrikus háromlevél-díszének stilizálásából keletkezett, amely Deér szerint először a szaszanida művészetben jelenik meg és közvetlen arab vagy bizánci közvetítéssel kerül nyugatra. J. Deér, Mittelalterliche Frauenkronen in Ost und West. Megjelent : Schramm i. m. II. köt. 440—441. old., 1. jegyzet, vö. : 413. old., 3. jegyzet. 29 Pl. Király a kárhozottak közt. Bambergi dóm. H. Beenken, Bildwerke des Bamberger Domes aus dem 13. Jahrhundert. Bonn 1925, 47. kép. 30 Krisztust többnyire dicsfénnyel veszik körül, de gyakran koronát is visel: Gerevich T., Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938, CCXXXI. t. 31 M. VioUet-le-Duc, Dictionnaire raisonnée de mobilier français. III. köt. Paris 1872, 314. —.HI. Merész Fülöp (f 1285) és felesége, Aragóniái Izabella (f 1271) és IV. Szép Fülöp (f 1314) síremléke ; S. Crosby— P. Devinoy, L 'abbaye royale de Saint Denis. Paris 1953, 96-98. kép. IL Róbert (f 1031) és felesége, Arles-i Konstancia (f 1032) síremléke a XHI. század közepéről: P. Vitry — G. Brière, L'église abbatiale de Saint-Denis et ses tombeaux. Paris 1908, 114-115. 32 IL Henrik császár (f 1024) és felesége, Kunigunda (f 1039) XIII. századi portréi. Bambergi dóm : Beenken i. m. 59, 61., hasonló levéldíszes koronát visel az egyházat jelképező nőalak. Beenken i. m. 55. kép. — Salamon, Heródes és a háromkirályok, XIH. század első fele. Amiens-i székesegyház : 203