Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Az aquincumi ún. festőlakás 149-189

Az i. sz. II. század folyamán a falfestészet anyagában mindenütt kimutatható az ornamenseknek a festőlakás második csoportjához hasonló lapos-síkszerű, rajzos felfogása, amely azonban területenként más formákban és eltérő időpontokban jelentkezik. Következik ebből, hogy a második csoport időrendi helyzetét nem határozhatja meg pontosan más tartományoknak az aquincumi lakóház dekorációs elemeivel és stílusával rokon falfestészete. Figyelemre méltó viszont, hogy a 3. sz. helyiség átfestéséhez felhozható párhuzamok a II. századból, ennek is inkább a második feléből keltezhetők. A lábazat és a párkányrész vonalmárványozásával azonos stílusban festett töredékeket ismerünk pl. Augstból; ezeket a II. század középső évtizedeire tehetjük.

116 Vonal- és folttechnikával találkozunk az oberweningeni villa rustica egyik festett párkányán,

117 ahol a zsinórdísz, majd a triglyphes tojástagok fölött az aquincumihoz hasonló márványozott szalag következett. A festést a svájci kutatás a II. század harmadik negyedére teszi.

118 Korábbi és későbbi példákat ismerünk keletről, az un. második inkrustációs stílus köréből,

119 ahonnét a nyugati falfestészet is ösztönzést kaphatott.

120 A középmezők ornamensei közül a tűlevelű girland (32. kép) az eichi fehéralapú „fenyőgaly"-mintákkal vethető össze.

121 A zöld leveles ágú töredék (33 kép), amely az egyik középmező kandeláber díszéhez tartozhatott, a minden perspektivikus hatásról lemondó lapos, síkszerü felfogásával a 9. sz. helyiség egyik feketealapú levéldíszével mutat rokonságot (39. kép 5). Az aquincumi falfestészetben érvényesülő új irányhoz hasonlóan a II. század második felében a szomszédos nyugati tartományok falfestése is elfordult a korábbi virágdíszes növényi kandeláber-mintáktól. A virunumi fürdőkörzet egyik helyiségében pl. az egész falfelületet takarják a zsúfoltan egymás mellé helyezett stilizált zöld levelek,

122 amíg a räetiai Bern-Bümplizben már a tapétamintát idéző arabeszkszerű felfogásban jelenne meg a falfelületen.

123 A különbségek a helyi festőiskolák eltérő törekvéseivel magyarázhatók. Az aquincumi lakóház 3. sz. helyiségének átfestését a föntebbi párhuzamok is a II. század második felére keltezik. Tekintetbe véve azonban, hogy Aquincumban az átfestés nemcsak a falbeosztásban, hanem a fontosabb ornamentális elemekben is még az első csoporthoz csatlakozott, az átfestés időben közelebb állhatott a II. század középső évtizedeihez, mint a század végéhez. A második csoporton belül külön helyet foglal el a 9. sz. helyiség első festése. A pirossárga és fekete középmezők váltásában, a girlandok alkalmazásával, fehér vonalszegélyes elválasztó sávjaival a faldekoráció még a Flavius-kori stílus hagyományaihoz kapcsolódik, amely Itália, valamint a nyugati tartományok II. századi falfestészetében survival-szerűen tovább él.

124 A dekorációban új elemet jelentenek viszont a fehér vonallal kereteit nagyobb zöld korongok, amelyek a 9. sz. helyiségben a sárga színű középmezőket díszítették. Megfelelőit az ormalingeni villa II. század második felére keltezett falfestményei között találjuk meg,

125 ahol háromlevelű palmetták fölött színes korongok helyezkedtek el szabálytalan elrendezésben.

126 Az aquincumi töredékek között növényi ornamensek nem maradtak meg ; ilyenek meglétét azonban jogosan feltételezhetjük. Az egyszínű korongokkal való dekoráció további fontos példáját szolgáltatja a salzburgi Michaelsplatzon feltárt lakóház falfestése.

127 A felhozott példák, amelyekhez még az albertfalvai egyik lakóépület dekorációja csatolható,

128 a II. század végére, a III. század első évtizedeire keltezhetők.

129 Erre az időre — színezése és falbeosztása alapján azonban inkább a II. század utolsó évtizedeire — tehető az aquincumi lakóház 9. sz. helyiségének kifestésé is. . ; A FALFESTMÉNYEK HARMADIK CSOPORTJA A 9. sz. helyiség átfestése. A kevésszámú fennmaradt töredék nem teszi ugyan lehetővé nagyobb falfelületek dekorációjának pontos rekonstrukcióját, a 39. képen közölt (és más kisebb) levéldíszes töredékek alapján azonban fölvethető, hogy a koncentrikus körmintákat elstilizált növényi ornamensek kapcsolták össze. Amennyiben föltevésünk helyes, a 9. sz. helyiséget az ún. tapéta-ornamentika dekorációjával festették ki egy későbbi időpontban. 181