Budapest Régiségei 18. (1958)
TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Az aquincumi ún. festőlakás 149-189
ház eme kereken 10Ô évnyi fennállásához kapcsolta az ,,alsó és középső" rétegek (2—3. sz.) anyagát. A sigillaták közül az utóbb említett rétegekből került elő mármost egy-egy dél-galliai ós blick weileri töredék, több lezoux-i darab s majdnem kivétel nélkül valamennyi rheinzaberni és westerndorfi töredék. A tűzvész után helyreállított épület kultúrrétegéből („felső" réteg, 1. sz.) viszont hiányoztak már a sigillaták. A sigillata-anyag alapján, a festőlakáséhoz hasonlóan, a tűzoltó székház pusztulását is nyugodtan tehetnénk all. század végére Vagy a II. és a III. század fodulójára. A schola esetében a pincébe zuhant orgona évre keltezett felirata alapján tudjuk viszont, hogy az épület csak 222 után, valószínűleg a század közepe táján esett tűzvésznek áldozatul. A festőlakás esetében viszont a falfestmények utolsó csoportjával igazolható, hogy a lakóépület a III. század 20—30-as éveiben még fennállott. Mindkét épület leletanyagában megfigyelt rokonjelenségek alapján állítható, hogy a III. század első felében az aquincumi polgárváros olyan ,,régi", még a Marcus-féle háborúk előtt épült lakó- vagy társas összejöveteleket szolgáló épületeiben, ahol egy-egy módosabb család vagy collegium folyamatos birtoklásával számolhatunk, nemcsak rheinzaberni és westerndorfi edényeket használtak nagyobb számban, hanem akadhatott még néhány heiligenbergi vagy lezoux-i tányér és tál, sőt egy-egy blickweileri vagy dél-galliai edény is. 75 Egyes darabok használati (megőrzési) idejét néha három-négy generációra (90—120 év) is becsülhetjük. Legutóbb az egyik fontos britanniai telep, Camulodunum kerámiájának publikálásakor figyelmeztettek arra, hogy az ottani és az írásos forrásokkal pontosan Claudius és Nero korára keltezhető I. századi rétegekben még arezzói sigillaták is előfordulnak. 76 A jelenség egyik magyarázatául fölvetették annak a lehetőségét, hogy ilyen esetekben pl. az egyes családokban továbböröklődő darabokkal (heirloom) állunk szemben. A föntebbi lehetőséggel az aquincumi festett lakóház legkorábbi darabjainál, pl. aKnorr 78. formájú pohárnál ugyancsak számolhatunk. Ennek előfeltétele, hogy a lakóházban három-négy nemzedéken keresztül ugyanaz a család lakott, teljes exaktsággal természetesen nem igazolható. Nem zárhatjuk ki azonban ennek a lehetőségét az alábbi meggondolás alapján sem. A 6. sz. helyiségben talált festéktégelyek gyártási ideje — formájuk ós anyaguk miatt — a II. század első felénél későbbi időre aligha tehető. A tégelyek belső oldalához tapadt festékmaradványok a lakóház első festésénél (II. század első harmad) használt színekkel egyeznek. A tégelyeket szépen egymás mellett a helyiség sarkában találtuk. Az agyagtégelyek a lakóház pusztulásakor gyakorlati célt már régen nem szolgálhattak ; a házban lakók ezeket mégsem dobták ki, hanem 11 Budapest régiségei 161 16. kép. A trieri Censorinus táltöredéke (1:2) 17. kép. Csuklós bronzfitmla (1:1) 14—15. kép. Westerndorfi sigillata-töredékek Comitialis, ül. Onnio műhelyéből (valamivel kisebb, mint 1:1)
